A magyar volt az idei Velencei Építészeti Biennálé egyik legsikeresebb pavilonja

A Magyar Pavilon a 2019-as Velencei Építészeti Biennálén - fotó: Rosta József © Ludwig Múzeum

Minden eddiginél több látogatót fogadott a november 25-én zárult 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále, melynek magyar kiállítását mind a közönség, mind a szakmai sajtó kedvezően fogadta.

A május 26-án megnyílt seregszemlét a szakmai napok csaknem 15 ezres közönségén felül idén több mint 275 ezer látogató kereste fel, ami 6 százalékos növekedést jelent az előző, 2016. évi kiállításhoz képest. Idén is jelentős volt a 26 év alatti közönség aránya: a fiatalok hozzávetőleg a látogatók felét tették ki.

A kiállításon 63 nemzet vett részt; hat ország – köztük a Vatikán – idén első alkalommal szerepeltek. A Freespace címet viselő központi kiállításra – melynek főkurátorai az ír építészpáros, Yvonne Farrel és Shelly McNamara voltak – 71 építész kapott meghívást. A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díját Svájc projektje nyerte el, a főkurátori kiállításon a legkiemelkedőbb egyéni szereplő díjat pedig a portugál építész, Eduardo Souto de Moura kapta. A rendezvényt világszerte hatalmas médiafigyelem övezte, több mint 4000 újságíró akkreditáltatta magát a Biennáléra.

A magyar pavilonban a főtémához kapcsolódva egy urbanisztikai fókuszú tárlat volt látható Szabadság híd – Új horizontok a városban címmel, melyet a Kultúrgorilla (Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva) csapata kurált, építészei pedig a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) tagjai voltak.

Urbanisztika és kiterjesztett valóság a Kitchen Budapest applikációjában:

Művészeti megoldások és technológiai fejlesztések – Így születik az okos város

A projekt installációja eddig még nem tapasztalt módon láttatta a velencei magyar pavilont, melynek átriumában a budapesti Szabadság híd spontán elfoglalásából és átalakulásából kiindulva egy kilátó épült.

„Idén különösen jó volt magyarnak lenni Velencében,

hiszen egy olyan installációval és mondanivalóval szerepeltünk közérthető és befogadható formában, amely nemzetközileg is releváns és aktuális köztérhasználati és városfejlesztési kérdéseket helyezett középpontba” – írta közleményében Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója.

Rangos szakmai elismerésért versenyez a Ludwig Múzeum

A Freespace tematikába kiválóan illeszkedő magyar kiállítás fogadtatása mind a látogatók, mind szakmai részéről pozitív volt – hangsúlyozta a projektért feleős Ludwig Múzeum.

Az Elle DECOR Italia a magyart a legsikeresebb pavilonok közé sorolta, a Professione Architetto pedig a tíz kihagyhatatlan pavilon egyikeként jegyezte. Az Artribune a kiállítás „erős és világos narratíváját” emelte ki, a Forbes felidézte, hogy a budapesti történet „egy útlezárásnak indult, s a Velencei Építészeti Biennále egyik legmenőbb kiállítása lett belőle”, a Financial Times szakírója pedig a szintén kilátót építő – és a zsűri különdíját elnyerő – brit pavilonnal való összehasonlításban a magyar koncepció komplexebb hátterét méltatta.

(Via MTI)