Mennyit ér a világ legnépszerűbb múzeumainak listája?

2017 legnépszerűbb múzeuma, a párizsi Louvre - fotó: Wikipedia / Benh Lieu Song

Bencsik Barnabással nem először találkoztak az artportal : képző hallgatói, hiszen az általa Csörgő Tündével vezetett Glassyard Gallery adott helyet a sorozatot nyitó estnek, amelyen Szoboszlai János a képzőművészet gazdasági alapjairól beszélt. Ha úgy vesszük, Bencsik Az „art world” szerkezete: a művészet globálissá válása című előadása éppen erre a prezentációra épült a Hidegszoba Stúdióban.

Egy tekintélyes képzőművészet-gazdasági oldal, az Arttactic.com kutatást készített arról, kik azok a 40 év alatti művészek, akik az elmúlt három évben meghatározóvá váltak a nemzetközi színtéren. Ötszázan kerültek fel a listára, ha van időnk, kedvünk – és előfizetésünk -, sokféle szempont szerint szűrhetünk az adatokból. Vegyük például a végzettséget. Mit gondolnak, az 500 művész hány százaléka nem járt képzőművészeti felsőoktatási intézménybe? A helyes válasz: 5%. Úgyhogy vessük is el gyorsan a romantika zsenikultuszát, a 21. század nem erről szól. Igaz, a másik végletről sem: az alkotók 3%-a rendelkezik doktori fokozattal, tehát az akadémia sem különösebben jelent vonzó perspektívát egy alkotni vágyó számára.

Edward Hopper százmillió dolláros kínai gyorskajája

Szóval megvan a diploma, és indulhat a karrier, amelynek alakulását – azaz a kanonizálódás folyamatát – a kulturális és a piaci érték koordinátái mentén mérhetjük. Izgalmas megfigyelni a grafikonon a pálya ívét, és megkeresni az emelkedési vagy törési pontok okát. Hogy mi az az esemény, amely erős befolyásoló hatással van a művész értékére, és ez a hatás meddig tart. Szintén hasznos az intézményvezetők, kurátorok, sőt befektetők számára egy másik lista, az Artfacts.net-é, amelyen kiállítási programokat elemeznek. Itt más-más súllyal szerepelnek az intézmények, sőt az sem mindegy, ki kivel állít ki,

mert egy jó indexű művész egy másik alkotót is hitelesít:

9 milliárdot fizettek Monet tavirózsás képéért New Yorkban

De nem csupán művészek kerülnek fel listákra, hanem a művészeti életet más szempontból meghatározók is a #metoo-tól Aj Vej Vejen és Hans Ulbrich Olbriston át olyan „erős emberekig”, akik intézményvezetőként vagy gyűjtőként, netán kereskedőként komoly, akár kánonképző befolyásoló hatással vannak egy-egy pályát illetően.

A világ legnépszerűbb múzeumai 2017-ben

1. Louvre – 8,1 millió látogató
2. Vatikáni Múzeum – 6,25 millió látogató
3. British Museum – 5,9 millió látogató
4. Tate Modern – 5,66 millió látogató
5. National Gallery (London) – 5,22 mllió látogató

A teljes lista ide kattintva böngészhető végig

A legnépszerűbb 2018-as kiállítások listája – művészeti korszakokra bontva – itt található.

A képzőművészeti ökoszisztémában nem történik semmi véletlenül, ok nélkül, így a listák sem a hangzatos rangsorok iránti velünk született igényünket kielégítendő, kattintás- vagy példányszámot növelendő játékból készülnek. A kultúra más területéről érkezők irigykedve hallgathatnák, hogy bár a képzőművészetben is hierarchikusan tagolt az intézményrendszer, és többféle érdekszféra létezik, de egyetlen szűrő működik csak: az érték. Ahogy Bencsik fogalmazott: az elsődleges piac, ahol a művész és a vásárló közt közvetlen a kapcsolat, morális kartell. Hosszabb távon nem alakulhat ki hegemónia, mert a szereplők pontosan tudják, csak a konszenzussal létrejött értékítélet maradandó, időtálló.

Ön mennyit adna egy igazi Zsolnayért?

11 milliós leütések a budapesti Zsolnay-aukción

A másodlagos piac szereplői, a profitrealizálásra, sőt -maximálásra törekvő befektetők ezzel pláne tisztában vannak; nem véletlen, hogy a 2008-as válság után az innovátorok rájöttek, nem az ingatlan a legstabilabb befektetés, hanem egy műtárgy. Egy olyan alkotás, amelynek az értékét a közeg teremtette meg a kanonizálással. Igaz, ez a közeg egyébként puha, még az orosz oligarchák és a magukat dörzsöltnek gondoló invesztorok is befolyásolhatók, bár nem olyan mértékben, mint a politikai motivációból létrehozott kánonképző intézmények rendszere. A politika megpróbálhatja ráütni a hitelesítő pecsétet egy-egy alkotó életművére, intézményre, kiállításra, ami ideiglenesen, az adott rezsim regnálása alatt értékessé is válhat, de az idő meg a szakemberek úgyis mindenkit a helyükre tesznek.

Az artportal : képző előadás-sorozat témáit, előadóit itt találja