Az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét bemutató digitális tudástárat hozott létre a Kertész Imre Intézet.
Hafner Zoltán igazgató kiemelte, hogy az intézet internetes oldalán közzétett, folyamatosan bővülő digitális tudástár az ismeretlen Kertész Imrét, a november 9-én 89 éve született író életrajzát, műveit és korabeli fogadtatásukat igyekszik bemutatni túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és interjúrészletek segítségével.
A tudástár része egy 2018. augusztusig minden Kertész Imre művet és vele kapcsolatos szakirodalmat felsoroló bibliográfia, amely eddig nem publikált fotó-, hang- és filmfelvételekkel is kiegészül.
A 2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével létrejött megállapodás alapján a közalapítvány lett Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója, valamint írói emlékének ápolója. A feladatok ellátására létrehozott Kertész Imre Intézet 2017 januárjában kezdte meg működését. A szerző kéziratainak jelentős részét ugyanakkor a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott archívumban őrzik. Hafner Zoltán felidézte, hogy a megállapodás értelmében az intézethez került mintegy 10 ezer oldalnyi elektronikus fájl formában őrzött kézirat, Kertész Imrének az 1940-es években írt újságcikkei, valamint az író első feleségének és édesanyjának hagyatéka is.
Először érhető el átfogó magyar irodalmi adatbázis orosz nyelven
Jelenleg az intézet legfőbb célja összegyűjteni azokat a Kertész Imrével kapcsolatos anyagokat, amelyek sem Berlinben, sem az intézet gyűjteményében nem találhatóak meg. Eddig mintegy 130 magyar nyelvű interjú, egy ötórás rádiós beszélgetés korrektúrázott lejegyzését és tíz műfordításkötet szöveggondozását, lektorálását fejezték be. Elkészült az író teljes életművét és annak hazai recepcióját feldolgozó bibliográfia, valamint folytatják Kertész Imre kötetben meg nem jelent műveinek feldolgozását és csaknem 200 magyar és német levél rendszerezését, fordítását is.
Maryse Condé karibi-francia író kapta a svéd Új Akadémia Nobel-díját
Az intézet elkezdte a külföldi közgyűjteményben vagy magánkézben lévő, Kertész Imrével kapcsolatos dokumentumok feltérképezését, eddig 800 tételnyi dokumentumot összegyűjtve. Az író utolsó 30 évéből 10 kötetnyi kiadatlan naplójegyzet vár feldolgozásra.
Arról, hogy hogyan került kapcsolatba Kertész Imre és Érdi Tamás, itt írtunk korábban:
A látássérült fiatalok javára koncertezik Érdi Tamás a Zeneakadémián
Az intézetben őrzik Petri György (1943–2000) hagyatékának egy részét is, amelynek szintén megkezdték a feldolgozását, összeállítva egy 1700 tételes bibliográfiát. A költő fia, Petri Lukács Ádám édesapjáról írt visszaemlékezései gazdag fotóanyaggal decemberben jelentetik meg a költő születésének 75. évfordulója alkalmából.
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője hangsúlyozta, hogy a Kertész Imre Intézet céljaira a fővárosi önkormányzattól 600 millió forintért megvásárolt Benczúr utca 46. szám alatti, 1910-ben épült, hosszú ideje lakatlan villaépület felújítása megkezdődött, a tervek szerint 2019 végére készül el. Az épület eredeti pompájának visszaállítása mellett kialakítanak egy konferenciatermet, valamint kutatói lakások is épülnek.
2017 végén került az intézethez Sziveri János (1954–1990) vajdasági költő hagyatéka, amelyből 10 kötetnyi anyagok terveznek kiadni a következő években.
(Via MTI)
