Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas rendező Mephisto című filmjével nyílik meg a zágrábi Tuskanac moziban, május 15-én az első magyar filmhét. A Tuskanac filmszínház minden évben egy-egy nagy filmnemzet alkotásaiból tűz műsorára filmeket.
A Tuskanac filmszínház megkeresésére, a Magyar Intézettel közös szervezésben egy héten keresztül kilenc Szabó István-filmet mutatnak be a horvát főváros leghíresebb művészmozijában.
Csütörtökön az Apa és az Álmodozások kora, pénteken a Redl ezredes, szombaton pedig a Szerelmesfilm és Bizalom című filmeket vetítik. Vasárnap a Hanussen, hétfőn, a filmhét utolsó napján a Tűzoltó utca 25. és Édes Emma, drága Böbe című filmet láthatja a nagyközönség.
Szabó István a budapesti a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott és több mint harminc filmet rendezett.
Az első nagyjátékfilmjét, az Álmodozások korát a francia újhullám hatásra rendezte az 1960-as évek elején, ezt követte a Szerelmesfilm 1970-ben, amely egy 1956-ban Franciaországba menekült lányról és az őt meglátogató férfiről szól, valamint a Bizalom című film 1979-ben, amely egy asszonyról és egy férfiról szól, akiket a háború összehoz és a háború vége elválaszt. A Mephisto (1981), a Hanussen (1988) és a Redl ezredes (1985) trilógia megkülönböztetett egyének életét dolgozza fel, akiknek szembe kellett nézniük a megkövesedett társadalmi hagyományokkal, a hatalomból és a dicsőségből fakadó kihívásokkal, valamint saját erkölcsi dilemmáikkal.
A Mephisto 1982-ben a magyar játékfilmek közül elsőként elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Oscar-díjra jelölték a Bizalom, a Redl ezredes és a Hanussen című filmeket is. A Bizalom 1980-ban Ezüst Medve díjat nyert a berlini filmfesztiválon, a Hanussen pedig 1985-ben Cannes-ban érdemelte ki a zsűri különdíját.
A filmkészítés mellett Szabó István számos filmakadémián tanít vendégtanárként, 2008-ig volt az Európai Filmrendezők Szövetsége (FERA) elnöke, eközben több operát is rendezett.
(Via MTI)