A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező november 9-én a Szent Márton Gála keretében vette át az elismerést. Jordán Tamás méltatását változatlan formában közöljük.
Amikor a kulturális önazonosságát kereső Szombathely a 2000-es évek legelején felelevenítette a római múltat megidéző karneváli hagyományait, Jordán Tamás formálta meg a városalapító Claudius császár alakját. Akkor még kevesen gondolták, hogy személye évtizedeken keresztül összefonódik majd a megyeszékhellyel. Ő elkezdte sajátjának érezni a várost, Szombathely pedig elkezdte sajátjának érezni őt. Később aztán, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának közreműködése a Savaria Karnevál forgatagában, rangot adott az eseménynek, jelentős vonzerőt képezve a városlakók és a vendégek százezrei számára.
Rengeteg ember erőfeszítése és jóval többek álma vált valóra, amikor 2007. szeptember 27-én a Közgyűlés megalapította a Weöres Sándor Színházat Jordán Tamás számára egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy amennyiben bizalmat kap, bele kell vágnia élete egyik legnehezebb, ám szépségesnek ígérkező feladatába. Szombathelyen élő igazgatóként, Szombathelyen élő színészekkel kívánta létrehozni Magyarország legszínvonalasabb, a legendás kaposvári évekhez méltó vidéki színházát. Az ezernyi buktató ellenére sikerült neki.
Mára Szombathelyen színésznek lenni rangot jelent. A Weöres Sándor Színházban az ország legkiválóbb rendezői hoznak létre előadásokat. Az egykori helyőrségi művelődési otthonból az igazgató évtizedes tapasztalatainak és szakértelmének köszönhetően funkcionálisan az egyik legszínvonalasabb színházépület jött létre. Egy igazi színház, amely Jordán Tamás régi víziójának megfelelően agora is egyben, s mint ilyen, a színházak zöménél jóval mélyebben gyökerezteti meg a kultúra, a közösségi létezés és a kulturális identitás keresése iránti igényt Szombathely lakóiban. Jordán Tamás nélkül más lenne a színházunk és más lenne ez a város.