Az elmúlt tizenkét évben legalább ötven zenekar bizonyíthatott már A népzene ünnepén, ami idén sem lesz másképpen január 18-án.
2008-ban, amikor a Müpa első alkalommal „ünnepelte” a népzenét, Bartók és Kodály munkássága nyomán a népzene és a műzene kapcsolatára helyeződött a hangsúly. Azóta biztossá vált, hogy ebben a keretben igen látványosan kirajzolódnak világzenénk birodalmának határai, felsorakoztatva a tradicionális előadás, az autonóm feldolgozás és a népzene által ihletett eredeti zenék művelőinek színe-javát. Mestereket és követőket, adatközlőket és elrugaszkodókat, elhalványíthatatlanul ragyogókat és feltörekvő csillagokat egyaránt. Az elmúlt tizenkét évben legalább ötven zenekar bizonyíthatott A népzene ünnepén, 2019-ben már egy olyan is — a Zoordongoló —, amely a program szerkesztőinek kezdeményezése nyomán kifejezetten erre az alkalomra alakult.
Január 18-án is lesz ilyen. Az Orfeonálé egy „vadonatúj” zenekar, melynek repertoárja a legendás pol-beat együttes, az egykori Orfeo dalain alapul. A mindössze másfél évig működő csoport a latin-amerikai és a kelet-európai népzenékből, valamint minden idők lázadó dalaiból gyúrta össze programját, s vált népzenei mozgalmunk egyik „keresztapjává”. „Radikalizmusa” miatt folyamatos politikai támadásoknak volt kitéve, és emiatt több ágra szakadt (majd a Vízöntőben és a Kolindában folytatta tovább). Negyvenhét év múltán most ezt a hagyományt — és benne a legnépszerűbb Orfeo-dalokat — fogja megidézni Ágoston Béla vezetésével az Orfeonálé, azzal a frissességgel, amely Ágoston „főhajtásait” mindig is rendkívülivé tette.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
A „régiségek” kedvelőinek ajánlható az ugyancsak legendás Sebő Együttes — és nem kevésbé rangos vendégei: Andrejszki Judit és Sebestyén Márta — műsora. Őket aligha kell bemutatni, hiszen olyan klasszisok, akiknek neve piros betűs ünnepet garantál a nép- és a régizene híveinek egyaránt. A Góbé Zenekar inkább a jövő felé fordul, rockos felhangokkal, kortárs és elektronikus zenei hatásokkal gazdagítva a népzene eszköztárát. A fúziós népzenék felől közelíthető meg a Cimbalom Brothers muzsikája is. Lisztes Jenő és Unger Balázs cimbalomduója azt tanúsítja, hogy sem a térképen, sem a stílusok világában nem állhat akadály hungarikumunk, a cimbalom előtt. Hát még, ha párosával ütik, a magyar népzenét a Balkán dallamaival szőve át. És hogy a testvériségben szemernyi hiány se adódjon, beszáll melléjük a bőgős Lisztes László és a gitáros Unger Gergő is.
Népzenénk ünnepe nehezen képzelhető el cigányzene nélkül. A világhírű Romengóból ismert Lakatos Mónika és Rostás Mazsi Mihály Romanimo című lemezük tradicionális hallgatóiból ad ízelítőt, olyan mélységű katarzist keltve, amely után alighanem nehezen tér magához a publikum…
Pedig még hátravan az Aurevoir! Ez a lebilincselően friss etno-beat zenekar a magyar és balkáni népzenékből, az ír dallamokból és az angolszász beatből szűrte le a magáét, hogy aztán olyan intenzitással tálalja, akár a legvadabb kocsmazenekar. És akinek még ez sem volna elég, az a Babra- Erdőfű-Tánc-Házban rophatja a gála után az előcsarnokban!
