Vass Éva kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész 1933. július 23-án született és 2019. május 12-én hunyt el Budapesten.
A fiatalabb generációknak talán ismeretlenül cseng Vass Éva neve, pedig a 2000-es évek előtt népszerű és elismert színésznő volt. Második férje a sokszor díjazott Gábor Miklós volt, aki 1998-ban hunyt el. Vass Éva ezután visszavonult a színészi pályáról, és nem lépett többé színpadra.
Színészi pályáját egészen fiatalon, 1952-ben kezdte színészi pályáját az Úttörő Színházban, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. Aztán az Ifjúsági Színházból Petőfi és Jókai Színházzá alakult teátrumoknak volt tagja, majd a Madách Színházhoz szerződött, ahol 18 éven át ért el egyre nagyobb sikereket. A színház vezető művésze lett, több főszerepet játszott, például ő volt Ophelia (Hamlet, dán királyfi), Anna Frank (Anna Frank naplója), Lady Anna (III. Richárd) és Stella (A vágy villamosa).
1975-től a Kecskeméti Katona József Színházban játszott, ahol Vándor Éva találkozhatott vele, akiben mély nyomot hagyott a nagy színészekkel zajló közös munka.
Vass Éva játszott még a Várszínházban, a Nemzeti Színházban, tagja volt a Független Színpadnak és az Irodalmi Színpadnak. 1994-ben a Budapesti Kamaraszínházhoz csatlakozott, itt lépett utoljára színpadra Oscar Wilde Bunbury című darabjában.
Filmekben és hangjátékokban is kitűnően szerepelt. Első szerepét a kamera előtt 1953-ban kapta a Rákóczi hadnagyában, amiben Bíró Annát alakította. Később szerepelt még a Csigalépcsőben, a Két emelet boldogsában, a Hideg napokban, majd Gábor Miklóssal együtt a Pá drágám című játékfilmben.
Alakításaiért kétszer részesült Jászai Mari-díjban, 1983-ban Érdemes művész lett, majd Kiváló művészként is elismerték 1988-ban. Kitüntették Balázs Béla-díjjal, és Déryné-díjjal is.
Első férje Bán Frigyes Kossuth-díjas filmrendező volt, akivel még együtt élt, mikor először találkozott Gábor Miklóssal. Először 1958-ban játszott egyűtt a színművésszel a Figaro házasságában. Gábor Miklós címszereplőként állt a színpadon, Vass Éva pedig Cherubin szerepében állt a színpadon. Mivel a férfi is házas volt, így nem adtak esélyt a szenvedély kialakulásának. Ám útjaik újra és újra keresztezték egymást, így végül beteljesedett szerelmük. 1972-ben házasodtak össze, és hűséggel szerették egymást életük végéig.
Férje halála után két évvel, 2000-ben megalapította a Gábor Miklós-díjat, amit minden évben a legjobb Shakespeare-alakításért ítél oda a szakmai kuratórium. Többek között már megkapta Kulka János, Csuja Imre, Hegedűs D. Géza és Pogány Judit is.
Húsz év egyedüllét után 2019-ben követte szerelmét, akivel így már örökké együtt lehet.
„Fel-alá járom a szobákat és azt mondom magamban: élni kell! Járni kell! Élni kell! Egyszerre, életemben először, rajtakapom magam, hogy arra gondolok: mi lenne belőled, ha én nem lennék? Vigyázni kell rád! Életemben talán először gondolok Valóban Egy Másik Ember javára, érzem, hogy egy másik emberért kell élnem, léteznem. Akárhány indoka lehet is ennek az érzésnek, akkor is itt van, megjelent. Velem szemben, az asztal másik sarkánál, egy okos, bölcs, tehát kissé keserű asszony ül, aki szeret, de a sok – és úgy látszik, nagyon erős – szenvedésben talán olyan komoly veszélyek közt jártam, amelyekről nem is tudtam mindent – ismeretlen közelségbe jutunk. Ezek az erős szenvedések talán jobban egymáshoz kötnek minket. De vajon a szerelemnek – a szerelemnek! – mennyi lélegezni valót hagytak? Vajon lesz e még erőnk egymásra mosolyogni önfeledten? Most, amikor kezdjük kiérdemelni a mosolyt? Mindegy. Istenem, mindegy. Szeretem ezt az embert, és valóban szeretnék élni. Érte is. Érte. Éváért” – írta Gábor Miklós a színésznő tiszteletére.
(Via MTI, Színház.org)