A nyulak az antikvitás óta feltünedeznek a képzőművészetben, a mitológia és a művészet egyaránt különleges jelentést tulajdonít a nekik. Egyes kultúrákban Hold istenségeknek tartják őket, az újjászületés, feltámadás szimbólumainak. Máshol a termékenység, érzékiség vagy a vadászat és a tavasz jelképei.
Az antikvitásban a nyulak elsősorban vadászzsákmányként jelentek meg. A korabeli szerzők emellett főleg a termékenységüket említik. Emiatt a kisállatok az életerő, a szexuális vágy és a termékenység jelképévé, Afrodité attribútumává és a szerelmesek közti ajándékká váltak. Később szerencsehozónak tartották őket, illetve az ősi, kegyetlen szertartásokkal hozták összefüggésbe.
A zsidó mitológiában tisztátalan állatnak tartották a nyulakat, ez a vélekedés pedig beszivárgott a középkori és keresztény művészetekbe. Új negatív jelentések is társultak hozzá, mint
a féktelen szexualitás, kéjvágy, de megjelent egy pozitív értelmezés is: az üdvösséghez vezető meredek ösvény képe.
Vagyis a középkori keresztény művészetben a nyulak jelentése kontextustól és értelmezéstől függően lehetett az ember romlásba hullása, a sátán prédájává válása vagy az örök üdvösségre törekvése.
És itt érkezünk el a nyulak és a húsvét találkozásához: az életerő, újjászületés és feltámadás szimbólumaként Krisztus feltámadását szimbolizálják.
Albrecht Dürer: Mezei nyúl – 1502
A fentiekkel ellentétben Albrecht (Ajtósi) Dürer (1471-1528) kisméretű akvarelljével nem a keresztény szimbolikát idézi, hanem természettudományos igénnyel, élő modell után festette. Az apró szőrös élőlények ábrázolása lehetőséget nyújtott a festőknek, hogy bemutassák mesterségbeli tudásukat, ahogy azt itt is láthatjuk. Dürer nyula mentett állat, a festő a nyári árvízből halászta ki a kisállatot az Artmagazin cikke szerint. A képzőművészet egyik leghíresebb nyula tőlünk csupán egy ugrásra, a bécsi Albertina gyűjteményében található.
Ridolfo Ghirlandaio: Hölgy portréja nyúllal – 1508
Leonardo Hermelines hölgye után két évtizeddel született Ridolfo Ghirlandaio (1483-1561) olasz művész festménye. Az olasz hölgy ölében megbúvó nyúlnak valószínűleg itt is rejtett jelentése van, mellyel a művész vagy a modell üzen a nézőnek. Hogy itt a termékenységre vagy a vágyra utal, nem lehet tudni, mivel a reneszánszban Vénusz kísérőjeként is gyakran is feltűnt ez az állat. Tiziano egyik erotikus képének sarkában is látható néhány nyúl és őz. A mesternek a Szépművészeti Múzeumban is őrzik egy művét, az 1510-ben festett A pásztorok imádása című festményét.
Utagava Hirosige: Cím nélkül (Két nyúl, pampafű és telihold) – 1849-51
Utagava Hirosige (1979-1858) japán művész alkotásaiban a nyulakat a Holdhoz kötő hiedelmek jelennek meg. A festőművész igen termékeny volt, több mint ötezer fametszetet készített. Halála a nyugatosodás kezdetét jelentette a japán művészetben. Munkái azonban termékenyítőleg hatottak a nyugati mesterekre. Megihlették többek közt Vincent van Gogh-ot és Gauguint is. Előbbi még másolatot is készített Hirosige Edo száz híres látképe című sorozatának két darabjáról. Monet és Manet is gyűjtötték és tanulmányozták a műveit. Az európai művészetben ezt a hatást japonizmusnak nevezik. Magyarországon Rippl-Rónai József és Székely Bertalan stílusára hatott ez az irányzat.
Tiziano: Nyulas Madonna – 1530 körül
Tiziano festményén a fentiekkel ellentétben a Mária lábánál kuporgó nyuszi épp a szexuális vágy fölött aratott győzelmet jelképezi. Azonban a középkori hiedelem szerint ezek az állatok párosodás nélkül is tudnak szaporodni, ez pedig egy más értelmezési lehetőséget is felkínál Szűz Mária és a gyermek Jézus összefüggésében. A nyúl a szűznemzést és a tisztaságot szimbolizálja.
Sir Henry Raeburn: Fiú és Nyúl – 1814
Credit line: (c) (c) Royal Academy of Arts / Photographer credit: John Hammond /
Sir Henry Raeburn RA (1756 – 1823) Edinburgh-ben élt és dolgozott. A skót portréfestészet vezető alakja volt a maga idejében. A kép modellje Henry Raeburn Inglis, Raeburn mostohalányának fia volt, a festő kedvence. A kisfiú óvón öleli át a kiskedvencét. Az, hogy a gyerek milyen közel helyezkedik el a festőhöz, és hogy művész nem dolgozta ki, csak jelezte a hátteret egyszerre nyújtja otthonosság és könnyedség benyomását. Vagyis a portré a családnak készült, ha megrendelésre festette volna, akkor szigorúbban követi a portréfestés szabályait. Azonban még így is megcsillantotta virtuózitását különösen a gyerek ingének kidolgozásánál.
Vincent van Gogh: Mező két nyúllal – 1889
Míg Dürer a nyúl részletgazdag kidolgozásával mutatta meg mesterségbeli tudását, addig Vincent van Gogh (1853-1890) ennek ellenkezőjével jelezte az övét. A két állat épp csak jelzésszerűen szerepel a képen. A nyulaknak csak körvonalaik látszódnak a festőre jellemző, hullámzó ecsetvonásokkal festett mezőn. Van Gogh Saint-Rémy-de-Provence elmegyógyintézetében gyógyult közel egy évig. Ekkori képeinek témáját főleg az intézmény és annak kertje adta, illetve a környező vidék, ahova rövid sétákat tehetett felügyelettel.
Oskar Kokoschka: Csendélet puttóval és nyúllal – 1913
Oskar Kokoschka (1886-1980) osztrák művész, aki a festőként expresszionista portréiról és tájképeiről ismert. Emellett költőként, drámaíróként is működött. Az érzékelésről szóló teóriája a bécsi expresszionizmusra volt nagy hatással. Ő azt mutatja be, hogy a nyulak sem csak kedves, játékos témák összefüggésében jelenhetnek meg. A nyulas csendélet az egyik legismertebb képe, a Szélmenyasszony előképe, színeiben és stílusában azt idézi. Utóbbiban az Alma Mahler iránti, visszautasított szerelmét festette meg. Az apokaliptikus hangulatú csendéleten egy macska, egy nyúl és egy csecsemő alkot meglehetősen nyugtalanító hármast. A gyerek, a puttó valószínűleg a festő szerelmének, Alma Mahlernek a vetélésére utal. A nyúl megjelenése a modernizmusnak adott fricskaként is értelmezhető, hiszen a jelentése itt a korai keresztény értelmezéseket hívja meg a termékenység, fékezhetetlen szexuális vágy témában.
Joan Miró: Az asztal (Csendélet nyúllal) – 1920
Joan Miró (1893-1983); katalán festőművész, grafikus, szobrász és keramikus osztrák kollégájával szemben Miró nagyon letisztult precíz stílust fejlesztett ki 1920-tól. Festményein minden egyes tárgy elkülönöl a környezetétől és egymástól is. Ezek a szabadon elrendezett kompozíciók a kubizmus hatását mutatják a művészetében. Itt a nyúl pedig a vadászat és az asztali örömök szimbóluma.
Marc Chagall: Az álom (A nyúl) – 1927
Marc Chagall (1887-1985) orosz-francia művész, a korai modernizmus képviselője. Munkáiban több stílus jegyei is felfedezhetőek, több művészeti ágat is kipróbált: festett, rajzolt, könyvet illusztrált, készített festett üveget, díszletet, kerámiákat, tapétát és művészi nyomatokat. Chagall ismét a nyulakat Holdistenség minőségéhez tért vissza.
