Hazai tánckörképpel, az ország számos településéről és több generációból érkező táncosokkal várja az érdeklődőket a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség a Nemzeti Táncszínházban július 17-én.
A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség több mint harminc éve határon túlra is átnyúló összekötő kapocs a hagyományőrző falusi együttesek, együttes vezetők, néprajz, néptánc és népzenekutatók számára. Közel 5500 tagja van, 134 hagyományőrző táncegyüttest (120 település), mintegy 15 ezer népművészettel foglalkozó táncost, zenészt, kézművest, néprajzzal foglalkozó pedagógust, kutatót képvisel.
A hagyomány ápolást nem kizárólag a régi szokások, zenék őrzéseként értelmezi, nagy hangsúlyt fektet a közösségépítésre
és arra, hogy a következő generáció is megtalálja azt a hagyományainkban rejlő tudást, amit továbbvisz, ami a jelenben is alkalmazható, éltethető és funkciójában használható. Tevékenységük során szakértői képzéseket, táncoktatásokat indít és vidékfejlesztési programokat, amiknek segítségével a hagyományőrző, értékteremtő kisközösségekkel közösen, hosszútávon gondolkozva újjáéleszthetik kistelepüléseink kulturális, közösségi hagyományait.
„Kodály Zoltánnak tökéletesen igaza van abban, hogy a kultúrát nem lehet örökölni, hanem minden nemzedéknek meg kell tanulnia az elődöktől s hozzátenni a maga tudását. Ebben rejlik a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség csoportjainak generációkon átívelő, áthagyományozódó tudása és válik a közösségek megtartó erejévé.” – mondta Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc- díjas népdalénekes.
Hazai tánckörkép
A Szövetség, megalakulásának 30. évfordulójának alkalmából, egész napos ünneplést tervez. Délután a Millenáris Parkba látogatók megismerhetik a magyar tájegységek legjellemzőbb viseleteit. A különleges ruhadarabok világában Dr. Bathó Edit kalauzolja a közönséget, a zenéről a szombathelyi Boglya Népzenei Együttes, a szekszárdi Csurgó Zenekar és a Zengővárkonyi fúvósok gondoskodnak.
A Nemzeti Táncszínházban tartott esti előadáson táncosok tájegységek szerint – Rábaköztől Szatmárig – mutatják be az egyes vidékek jellegzetes táncait és viseleteit. A hagyományőrző együttesek táncosainak több generációja lép színpadra, felnőtt- és gyerektáncosok, a Népművészet Mesterei, Fülöp Ferenc-díjas magyar, magyarországi cigány, német és szlovák nemzetiségű táncos szólisták.
Települések, ahonnan érkeznek: Bag, Bogyiszló, Decs, Elek, Felsőtárkány, Gara, Gencsapáti, Hosszúhetény, Hőgyész, Isaszeg, Jászberény, Kalocsa, Kapolcs, Kapuvár, Komló, Kozármisleny, Magyaregregy, Miske, Mórágy, Nagyecsed, Nemesnádudvar, Őcsény, Paks, Püspökhatvan, Rimóc, Sármellék, Sárpilis, Sopron-Ágfalva, Szany, Szil, Uszód, Varsány, Veresegyház, Veszprém, Vitnyéd.
Az este házigazdája Sebestyén Márta, valamint Sebestyén István, a Népművészet mestere, bukovinai mesemondó. Zenél a Bekecs Együttes és a FixStimm Zenekar, rendező a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség.
Muharay Elemér Népművészeti Szövetség
1990-ben alakult azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet azokra a tradicionális falusi közösségekre, akik – politikai szándékoktól függetlenül – ezt a kultúrát a sajátjukként élik, őrzik, alakítják és átadják. Azokra a csoportokra és közösségekre, amelyek a magyar folklórkutatás eredményeit felhasználva, fiatalok szellemiségét alakítva teremtették és teremtik meg a hagyományos kultúra átadásának és használatának nemzetközi viszonylatban is példaként emlegetett magyar modelljét.
„Hagyomány és korszerűség” – ez volt a közösségi, művészeti eszménye a szövetség névadójának.
Muharay Elemér (1901-1960)
„A kultúrának mindig is, most is két funkciója van. Itt születnek meg azok az új gondolatok, új tartalmak és új formák, amelyek az emberiséget előreviszik, a tehetségnek teret adnak, a legmagasabb rendű kín és öröm forrásául szolgálnak. Ugyanakkor a kultúrának minden ember örömét, a közösség összetartozását, mindannyiunk magunkra és egymásra találását is ki kell fejeznie, a legmagasabb szinten, az igazi érték jegyében.”
A koncepció Bartókot követte: a legősibbet és a legmodernebbet akarta összefogni, a néphagyományt és az avantgárdot.
Héra Éva, a Muharay Népművészeti Szövegség elnöke:
„A hagyomány továbbélésének és a népművészettel foglalkozó művészeti csoportok munkájának létfeltétele, hogy szervesen illeszkedjenek napjaink kulturális, társadalmi életébe. A falusi gazdaság, a falusi vendégfogadó készség és alkalmasság fejlesztése az ország gazdasági érdeke. Az élhető, szerethető falu azonban emberekből, falusi közösségekből áll, akiknek életminősége, gazdaság-, táj- és környezetformáló képessége, szépérzéke, ízlése, műveltsége és szórakozása mind meghatározója annak, hogy szívesen megy-e az ember a faluba.
A faluközösségek összetartó erejét legjobban a gyökerek, a helyi szokásrend, a helyi folklór, a népművészet századok alatt szinte észrevétlenül kialakult tulajdonságai alakítják. A népviselet, a helyi textilek; a hímzés, szövés, a hagyományos használati tárgyak, helyi mesterek által készített cserépedények, a faragott vagy festett bútorok, a dalok és a táncok éppúgy jellemzői egy tájnak, mint a természeti környezet vagy az építészeti arculat.”
Hazai tánckörkép
Muharay Népművészeti Szövetség
Nemzeti Táncszínház – Táncpark / 2021. július 17. 18:00