Az ír szerző, Sally Rooney harmadik regénye hivatalosan szeptemberben jelenik meg, a közösségi média és az ehhez kapcsolódó marketing térnyerésével azonban a korábban kiküldött sajtópéldányokat már borsos áron árulják a neten.
Megszokott eljárás, hogy a könyvek megjelenése előtt a kiadó sajtópéldányokat küld a szakmának, kritikusoknak, influencereknek a könyv marketingkampányának részeként, hogy a közösségi oldalakon posztoljanak képeket, ajánlókat, illetve a megjelenéssel egyidőben kijöhessenek a sajtóban a recenziók is. Egyes esetekben ezek még nem a szöveg végleges változatai. Előfordul, hogy az idő szűke miatt a szerkesztési-korrektúrázási szakaszban lévő kötetet osztják meg, de az sem ritka, hogy a végleges borító helyett sima fehér fedlappal vagy a keménykötés helyett puhafedelesen jut el egy könyv az „előolvasókhoz”. Az ezekből eredő hiányosságokra a kiadó felhívja a figyelmet és természetesen nem teszi szóvá kritikájában a recenzens.
Az utóbbi években az is bevett gyakorlattá vált, hogy a kiadó elektronikus formában jutattja el a könyvet a kritikusokhoz. Ebben az esetben a jogsértések kiküszöbölése miatt a pdf oldalain vízjel figyelmeztet arra, hogy csak a szakmának szánt szöveget olvas az illető.
Emellett a kiadók minden sajtópéldány esetében figyelmeztetik az újságírót vagy influencert, hogy ne ossza meg mással a fáljt, illetve a megjelenés előtt a könyvet. Hogy ez miért szükséges, azt Sally Rooney óriási érdeklődéssel várt következő regényének esete példázza.
Sally Rooney Normális emberek című kötetének hatalmas sikere és a belőle készült minisorozat pozitív fogadtatása megágyazott annak, hogy az ír szerző harmadik könyvét rajongók hada várja tűkön ülve. Az itthon a 21. Század Kiadó gondozásában megjelenő, Hová lettél, szép világ című regényből néhány szerencsés külföldi recenzens már májusban kapott sajtópéldányt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Így történhetett, hogy az eBay és Depop oldalain felbukkant a regény több sajtópéldánya – a szeptember 7-i világpremier előtt.
Egy észak-karolinai eladó 209.16 dollárt (azaz több, mint 62 ezer forintot kapott – a neki ingyenesen küldött) kötetért.
Az élelmesebbek még azt a vászontáskát is feldobták a netre, amelyben a kiadó megküldte neki a könyvet. Ezért 80 dollárt (közel 24 ezer forintot) sikerült bezsebelniük. A lelkes olvasók nemcsak Rooneyt tüntetik ki a rajongásnak ezzel a sajátos formájával: Jonathan Franzen Keresztutak című, októberben megjelenő kétkötetes művének egyik sajtópéldánya is hasonló sorsra jutott – ezt 124 dollárért (37 ezer forintért) adta el valaki.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az korábban is ismert jelenség volt, hogy a sztárstátuszt elért klasszikus szerzők, mint Hemingway vagy Steinbeck könyveinek sajtópéldányai gyűjtői csemegének számítanak. Hasonló a helyzet J.K.Rowling Harry Potter-szériájának darabjaival. Ezekért akár 30 ezer fontot (9 millió forintot) is hajlandóak kifizetni.
A még meg sem jelent könyvek recenziós példányai iránti kereslet azonban újdonságnak számít és egyesek úgy vélik, a könyves bloggerek és influencerek hatásának tudható be.
Utóbbi két csoport szerepe a könyvek marketingelésében még viszonylag új terepnek számít. Ők általában másodállásban, hobbiból foglalkoznak könyvekkel – vagyis alapesetben nem kapnak pénzt egy kritikáért, fotóért, reklámposztért. Ilyenkor maga a kötet a fizetség – természetesen az is előfordul, hogy fizetőképes üzletté válik a hobbi. A kiadók figyelmét magas követőszámukkal és minőségi tartalmaikkal tudják felkelteni. A feltételezések szerint ők olyan célközönséget érnek el, amelyet a hagyományos média nem képes, esetleg célzottabban képesek szólni ahhoz az olvasóréteghez, akiknek a könyvet szánják.
„A sajtópéldányok egyik célja, hogy az ember megmutathassa, hogy egy zártkörű klub tagja” – magyarázza Adam Howard, a Scribe Publications Kiadó munkatársa. „Ilyen mértékben azonban még nem tapasztaltuk a jelenséget, mint Sally Rooney könyvénél.”
Az Instagramon az influencerek a #Galleybrag hashtages posztokban dicsekednek a sajtópéldányaikkal. Ebben a közegben jelen pillanatban a Hová lettél, szép világ számít a legértékesebb trófeának. Azt pedig, hogy értékes, akár forintosíthatóságban is érthetjük: az influencerek követőszámát, vagyis az illető marketingértékét megdobja egy sok megtekintést elérő poszt. Egy szelfi a még meg sem jelent Rooney-kötettel pedig határozottan annak számít.
„Amikor egy könyv hónapokkal a megjelenés előtt feltűnik a közösségi médiában, akkor a többi blogger és az olvasók megőrülnek” – vázolja Dan Bassett, bristoli könyvkereskedő és blogger, aki maga is rendszeresen kap sajtópéldányokat. „Ezért döntenek úgy egyesek, hogy eladják a példányaikat, vagy a másik oldalról: megpróbálnak rávenni valakit – például engem – hogy adja el nekik az övét.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A sajtópéldányok szerzői jogilag szürke zónába esnek. Nyilvánvalóan nem kereskedelmi forgalomba szánt termékek, jogilag a kiadó tulajdonát képezik. A Guardianon megjelent cikk szerint a kiadó bármikor visszakérhetné őket, de erre még soha nem volt példa. Mivel ezeknek a köteteknek az áruba bocsátása csak az utóbbi időben terjedt el, a könyves szakmában még nincs kialakult gyakorlat a helyzet kezelésére. Ha egy csalódott recenzens antikváriumba adja a könyvét, afölött szemet hunynak.
Az Amazon azonban rendszeresen figyeli, hogy felkerülnek-e az oldalára ilyen eladásra kínált tételek.
Engedik az üzletelést, ha a könyv kereskedelmi forgalomban már nem elérhető, de volt már olyan eladó, akit ezeknek a szabályoknak a megszegése miatt tiltottak ki az oldalról. Az eBay szabályzata sokkal lazább, így ott előfordulnak sajtópéldányok, sőt, egy amerikai eladó többet is értékesített itt Rooney könyvéből. Amerikában ráadásul sokkal megengedőbbek ebben a tekintetben, mint Nagy-Britanniában.
A megjelenés előtti „előzetes-kötetek” iránti érdeklődés arra kényszeríti a kiadókat, hogy felülvizsgálják az eddigi gyakorlatukat.
Adam Howard javaslata például egyfajta előre menekülés: „Arra kell koncentrálnunk, hogy hogyan tehetjük még láthatóbbá a könyveinket az új médiafelületek megjelenésével. A mi kiadónkban nem készítünk már általános sajtópéldányokat. Minden egyes darabnál figyelünk rá, hogy a dizájn figyelemfelkeltő legyen, kitűnjön a többi közül és osztható legyen. Arra fordítjuk a szűkös költségvetésünket, hogy megbizonyosodjunk róla, a közösségi médiát használók meg akarják osztani a könyveinket a követőikkel.”
Semmilyen szempontból nem beszélhetünk azonban új jelenségről: Balzac Elveszett illúziók című könyvében az újságírók úgy egészítik ki a jövedelmüket, hogy nemcsak a recenziós köteteket, de a részükre fenntartott színházi helyeket is pénzzé teszik. (Ugyanebben a kötetben olvashatunk arról, hogy az olcsó kínai termékek kiszorítják a hazai francia árukat. – A regény megjelenési éve: 1843. Ennyit arról, hogy régen minden jobb volt.)
(via The Guardian)
