Dante minden értelemben modern, európai lélek volt. Kortársunk ő is, bármennyire is 700 éve halott. Nem véletlen, hogy helye van Budapesten is, egy modern művészeti fesztiválon. A Budapesti Őszi Fesztivál négy előadással is tiszteleg emléke és öröksége előtt.
Dantét mindenki tanulja a gimnáziumban és senki sem olvassa utána. Mintha az egyetlen mindenki által ismert mondata – „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel” – magára a műre is vonatkozna.
Pedig Dante az egyik legnagyobb forradalmárok egyike – vette magának a bátorságot, hogy az Európa szerte elvárt és megszokott „úri” latin helyett a lesajnált népnyelven írja meg az Isteni Színjátékot, megteremtve ezzel az olasz nyelvet. Katona volt, nemcsak a terepasztal mellett, de a csatatéren is, politikus és közszereplő, diplomata és közhivatalnok. Városa és a béke érdekében még a saját jóbarátját is száműzte, míg végül őt is máglyahalálra ítélték és száműzetésben halt meg, nagy árat fizetve az igazság és a béke szeretetéért.
A Budapesti Őszi Fesztiválon három előadás is megeleveníti a 700 éve halott szerzőt. Irodalom, zene, színház, mozgásművészet – minden művészeti ág alkotói máig inspirálódnak Dante műveiből. A budapestiek pedig most három előadáson is láthatják, hogyan él ma velünk, bennünk Dante.
Miért nincsenek a Paradicsomban pápák? – Kirándulás a Paradicsomba
Nádasdy Ádám a harmadik legjobb választás arra, hogy bejárjuk az Isteni Színjáték legkevésbé ismert részét, a Paradicsomot – Beatrice ugye a Paradicsomban van és utoljára Dantét kalauzolta, maga Dante pedig éppen 700 éve halott.
Nádasdynál jobb túravezetőt erre a kirándulásra egyébként sem választhatnánk. Csaknem egy évtizedet töltött el nemcsak a szöveg lefordításával, de megértésével is, ebből írta az akadémiai székfoglalóját is. Minden kortörténeti összefüggést, ritmikai nüanszot és teológiai utalást pontosan ismer, az ő vezetésével a legmisztikusabb angyalrend és legmerevebb hierarchia is érthetővé és megközelíthetővé válik. A Paradicsomban minden lélek üdvözült, de egyes lelkek üdvözültebbek a többinél, itt „minden: szükségképpen szeretet”, helye van zsidó királynak, római császárnak és jerikói prostituáltnak egyaránt – de pápának egynek sem.
Az eseményt október 6-án rendezik meg a Márai Sándor Kulturális Központban.
Szomszédunk, Dante
Nádasdy Ádám új fordítása és Gyabronka József Dante: Pokol előadása nem kevesebbet próbál, mint hogy az Isteni Színjáték Poklát egymást támogatva színpadra állítsák – monodrámaként.
Bátor vállalkozás. Egyedül állni a közönséggel szemben akkor is merész vállalkozás, ha az ember kortárs popdalokat ad elő, hát még egy 700 éves, emlékművé kövesült kulturális ikont. Gyabronka és Nádasdy azonban tudják, hogy az emberi természet azóta sem változott: bűnök és vágyak, ellenségek és tragédiák ugyanolyan menetrend alapján történnek a reneszánsz Firenzében, mint ma, Józsefvárosban. A karakterek hasonlóak a Barátok közt-ben és a Színjátékban egyaránt: szeretik és átvágják egymást, hízelegnek és nyerészkednek, kalandvágyók, gyávák vagy éppen csak szeretnek enni, legyen szó Attiláról, Odüsszeuszról vagy Dante személyes ismerőseiről.
A szöveg, amelyről azt gondoltuk, hogy vitrinben porosodó hagyaték, élő lesz, szellemes, villogó és bölcs: útikönyv, pletykarovat, életmód-tanácsadó, rendőrségi jegyzőkönyv, fantasy, tündérmese és nagyregény egyszerre.
Az előadás Manyi közösségi központban várja az utazni vágyó közönséget október 7-én.
Inferno 2021 – a NoGravity társulat fizikai illúziószínháza
Le a gravitációval! – üzente a klasszikus graffiti. Nos, Emiliano Pellisari társulatának úgy tűnik sikerült túllépnie Newton törvényén. Itt a testek nemcsak kölcsönösen vonzzák egymást, de átalakulnak lépcsővé, repülnek, bebábozódnak, vonzódnak és választanak egy fantasztikus, álomszerű közegben, amely egyszerre kortalan és mindenre reagáló.
Pellisari, aki apja halála miatt meg kellett, hogy szakítsa tanulmányait és ácstól kezdve vízvezeték- és villanyszerelésig számtalan szakmát kitanult, nem annyira koreográfus, mint inkább az emberi test építészmérnöke: hat táncossal képes átlebegni, vonszolódni és sodródni a dantei világegyetemen, megidézve közben nemcsak Rodin alakjait a Pokol kapujáról, de Caravaggio fény-árnyék játékát, Magritte piasz filozófiáját és Escher mérnöki látomásait.
Az eseményt október 9-én rendezik meg az UP Rendezvénytérben.
A Negyedik – bemutató a Jurányi Házban
Az évad első bemutatójára készül a Narratíva Kollektíva; október 3-án a Budapesti Őszi Fesztivál programsorozatának keretein belül Garai-Hegymegi-Peer A Negyedik című előadását láthatja a közönség a Jurányi Produkciós Házban.
A Narratíva bemutatója a bűnösség fogalmával, az elszigetelődéssel, önmagunk megértésével és elfogadásával, a tökéletességre való kényszeres törekvés kérdésével foglalkozik. Nádasdy Ádám fordításában Dante Isteni színjátéka és Peer Krisztián verses szövegei mellett a példány megírásakor számos forrást, így dokumentum- és más vendégszövegeket is használtak az alkotók – ezzel újragondolva és -értelmezve a bűn-büntetés-áldozat hármas egységét
Két kiváló költő, Nádasdy Ádám és Peer Krisztián sorai találkoznak Dante Isteni színjátékának komplex szövetében – állítja Garai Judit a darab dramaturgja – , ebbe komponáltunk bele hat monológot, amelyeket a színészekkel és alkotókkal készített interjúkból választottunk ki. A Negyedik izgalmas dramaturgiai kísérlet kamarazenével és a színházi illúzió teljes transzparenciájával.
„A hét főbűn valóban bűn, vagy csak olyan jellemhibák összessége, amelyek mindannyiunkban benne vannak, amelyeket el kell fogadnunk, és együtt kell tudnunk élni velük?” Hegymegi Máté rendező sajátos szemszögből, újragondolva a művet vezeti végig a nézőt a Dante Isteni színjátékának Poklában a főbűnök között.
A darabban Bánki Gergely Barna Lilla, Hajduk Károly, Kárpáti Pál, Pető Kata, Radnay Csilla és Rohonyi Barnabás lép színpadra, a díszletet Fekete Anna, a jelmezeket Kálmán Eszter tervezte, zenei vezető Tarr Bernadett, az operatőr Vincze Alina.
