Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek ügyvezető igazgatója munkáját idén januárban Lajtha László-díjjal ismerték el. A kulturális szakembert az elismerés mellett a Bartók Rádióban és az MRME-nél elért sikerekről és az együttesek terveiről, valamint az MTVA Zenei Lektorátus munkájáról is kérdeztük.
– Január 19-én vehette át a Lajtha László-díjat a zeneszerző emlékére rendezett hangversenyen. Mit jelent ez az elismerés?
– Óriási öröm és megtiszteltetés. A Lajtha László Alapítvány 40 éve díjazza azokat a muzsikusokat, zenetudósokat és más szakembereket, akik sokat tettek azért, hogy Lajtha László megkapja az őt megillető elismertséget. Én kulturális újságíró, szerkesztő és zenei menedzser vagyok, és a munkám során sokféle módon próbáltam megismertetni Lajtha életművét. Számos újságcikket publikáltam róla, rádiós tartalmakat szorgalmaztam, illetve a Lajtha-díj átadását és az ehhez kapcsolódó emlékhangversenyt hosszú ideje szervezzük Veisz Gábor szerkesztőtársammal együtt.
Ezen kívül az MRME (a Magyar Rádió Művészeti Együttesei – a szerk.) igazgatójaként is arra törekszem, hogy minél több Lajtha-koncert jöhessen létre. Pad Zoltán karnaggyal például tavaly két olyan hangversenyt is megvalósítottunk, amelyeken Lajtha László szinte összes egyházi és világi kórusműve elhangzott a Magyar Rádió Énekkarának tolmácsolásában.
– 2016 óta vezeti a Bartók Rádiót. Milyen eredményeket emelne ki az elmúlt évekből?
– Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert a Bartók Rádióban fantasztikus csapat dolgozik. A rádió működése teljesen kiforrott, ugyanakkor folyamatosan gondolkodunk azon, hogy mit lenne érdemes megújítani. Az a célunk, hogy minél többen hallgassanak bennünket, főleg a fiatalabbak közül, de közben nem szeretnénk elveszíteni a hűséges hallgatóinkat sem. Jelentős és stabil törzshallgatói bázisunk van.
Az emberek valahogy megérnek arra, hogy több komolyzenét hallgassanak, és ez nagy örömmel tölt el minket.
A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az utóbbi időben sokat változott a szerkesztőség összetétele. Van, aki nyugdíjba ment, van, akinek gyereke született, és van, aki más kihívások után nézett. Mégis, az elmúlt években jelentős fiatalítást sikerült megvalósítani a csatornánál. Többek között Fellegi Lénárd, Ottmár Dávid, Csík Gabriella, Várgedő Anna, ifj. Bazsinka József, Dinya Dávid, és legfrissebben Seidl Dénes csatlakozott hozzánk. Emellett pedig több új műsort is indítottunk az elmúlt években, ilyen volt például a Kvartett Fülei Balázzsal, a Muzsikuslegendák Némethy Attilával, a Régizenei kalandozások Vashegyi Györggyel, vagy a Zenei találkozások, a Mesterek órája, legutóbb pedig a Fanfár fúvós magazin. Azt, hogy jó úton járunk, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy
tavaly Prima Primissima Díjat vehetett át a szerkesztőség.
– A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinél mik a legfőbb célok?
– Az MRME esetében is a folytonosság a legfontosabb, illetve hogy fejlesszük az együtteseket. Ebben alapvető partnerünk a közmédia. A Bartók Rádióban minden MRME-koncertet élőben sugárzunk, de a Duna és az M5 csatornákon is folyamatosan megjelenünk. Több közös projektünk is van, például az Újévi Nyitány a Zeneakadémián, amelyet hagyományosan a közmédia is vetít.
Nagy fegyverténynek tartom, hogy az idei évadtól kezdve Vásáry Tamás és Kovács János mellé sikerült megnyernünk vezető karmesternek az olasz Riccardo Frizzát, aki több ízben óriási sikerrel vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A hazai koncertjeink mellett pedig igyekszünk külföldre is kacsingatni.
– Említette az Újévi Nyitányt, amelyet 2024-ben Káli Gábor karmester fog vezényelni. Miért rá esett a választás?
– Káli Gábor azok közé a fiatal karmesterek közé tartozik, akikkel nagyon szívesen dolgozik együtt az MRME. Szeretnénk vele egyre szorosabbra fűzni az együttműködést, és mivel ez egy kiemelt hangverseny, nagyon örültünk neki, hogy elvállalta. Olyan dirigensek nyomdokába lép ezzel, mint Vásáry Tamás, Kovács János, Medveczky Ádám és Oliver von Dohnányi.
Az Újévi Nyitányt nagy figyelem övezi itthon és külföldön egyaránt, több rádiócsatorna is átveszi.
– Tavasszal milyen kiemelt koncertjei lesznek az MRME-nek?
– Áprilisban újra jön hozzánk Riccardo Frizza, és Rahmanyinov, Respighi és Muszorgszkij műveit fogja vezényelni a Zeneakadémián. Folytatódik Vásáry Tamás Schubert-sorozata, illetve vele egy lemezbemutatóval is készülünk, de az egyelőre meglepetés. Március 21-én Vashegyi György vezényel egy koncertet a Müpában, ahol Gounod 1842-es, máig kiadatlan Requiemje szólal meg. Ezen kívül Théodore Dubois Krisztus hét utolsó szava című oratóriuma is elhangzik, amely eredetileg kisebb apparátusra készült, de később átdolgozták szimfonikus együttesre is, és világszerte repertoáron van.
Folytatódik a Kodály 140 vokális hangzó összkiadás-sorozatunk is. Ezt a hatalmas vállalkozást tavaly szeptemberben kezdtük el a zeneszerző születésének 140. évfordulója alkalmából. Lényege, hogy Kodály összes vokális műve elhangzik, beleértve a nagy oratóriumokat és az a cappella műveket is. Ennek lesz az ötödik alkalma március 2-án a Pesti Vigadóban Pad Zoltán vezényletével, a következő koncertre pedig április 21-én kerül sor Erdei Péter irányításával az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Aula Magna termében.
– A Bartók Rádió és az MRME egyik közös projektje az is, hogy kortárs zenei felvételeket készítenek, amelyek az Ars Nova című műsorban hallhatóak.
– Valóban, ezzel egy különleges feladatot látunk el a szimfonikus zenekarok között, hiszen a felvett kortárs zeneművek így bekerülnek az MTVA digitális archívumába. A professzionális felvételre érdemes darabokat az MTVA Zenei Lektorátus választja ki a zeneszerzők által beküldött pályázatok közül. Ez a testület nem most alakult, viszont amikor a Bartók Rádió élére kerültem, éppen nem működött hatékonyan, ezért 2017-ben Bánkövi Gyula szerkesztő-zeneszerző kollégám közreműködésével újraélesztettük. Ő irányítja a lektorátus munkáját és szerkeszti az Ars Nova kortárszenei műsorsávot, a testület további tagjai pedig jelenleg Kovács Zoltán, Olsvay Endre és Vajda Gergely. 2017 óta csaknem 500 partitúrát bírált el a lektorátus, amelyek közül 2022-ben 40 új magyar kompozíciót sikerült rögzíteni. A teljes magyar zeneszerzőnemzedék helyet kap itt, a legfiatalabbaktól kezdve a Kossuth-díjas művészekig bezárólag.
