Hangversennyel ünnepli 165 éves fennállását a Budapesti Filharmóniai Társaság november 26-án a budapesti Zeneakadémián. Az esten Erkel Hunyadi László nyitánya, Antonín Kraft C-dúr csellóversenye, Liszt II. magyar rapszódiája, Kodály Galántai táncok és Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve hangzik el Várdai István csellóművész és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara előadásában, Medveczky Ádám és Madaras Gergely vezényletével.
A hangversenyen megszólaló művek mind kötődnek a Budapesti Filharmóniai Társasághoz. Kodály Zoltán a Galántai táncokat a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ajánlotta 80. jubileumi évük tiszteletére. A társaság számos szimfonikus művet mutatott be első ízben a magyar közönségnek, így például 1939-ben Dohnányi Ernő vezényletével először csendült fel Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve.
Várdai István Antonín Kraft csellóversenyét adja elő, amely Magyarországon első ízben hangzik el.
Liszt Ferenc is több szállal kötődik a Filharmóniai Társasághoz, több koncerten működött közre, és a Zeneakadémia megalapításával hozzájárult a zenei élet fejlődéséhez.
Cziffra György felvételeiből készített válogatásalbumot a Hungaroton
A filharmóniai mozgalom 1853-ban Erkel Ferencnek, a Nemzeti Színházban működő zenekar karmesterének és a zenekar vezető tagjainak köszönhetően indult el, s ekkor alakult meg az ország első, rendszeres koncerttevékenységet folytató együttese, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.
A Budapesti Filharmóniai Társaság 165 éves története páratlan a maga nemében: számos zenetörténeti jelentőségű esemény, a kor szempontjából is meghatározó jelentőségű zeneszerzők és előadóművészek sokasága eredményezi azt a gazdag múltat, amely alapján a zenekart a legjelentősebb európai zenekarok közt tartják számon.
Az együttes a magyarországi szimfonikus koncertélet alapjait fektette le.
Az 1853. november 20-i koncert Európában először egy bérletsorozat első hangversenye is volt egyben.
