Az idén fennállásának jubileumát ünneplő Filharmóniai Társaság napra pontosan 165 évvel ezelőtt, 1853. november 20-án tartotta meg első filharmóniai koncertjét a Nemzeti Múzeum aulájában.
Az 1850-es évek Pest-Budája nem rendelkezett kifejezetten a zenekari zenélés számára kialakított koncertteremmel. A Nemzeti Színház két karmesterének, és fuvola virtuózának, Doppler Ferencnek és Doppler Károlynak jelentős szerepe volt az első koncert létrejöttében, ugyanis ők fordultak levélben Kubinyi Ágostonhoz, a Nemzeti Múzeum igazgatójához, hogy adja előzetes hozzájárulását ahhoz, hogy a Múzeum dísztermében, ahogy Csuka Béla is rávilágított: „az akkortájt arra egyedül alkalmas helyen, évenként 4-6 nagy zenekari hangversenyt rendezhessenek”.
Fantasztikus, pezsgő kulturális légkör lengte át akkor Pest-Buda utcáit. Érdekesség, hogy a mai Rákóczi út 13. szám alatti ház egyfajta művésztanyaként működött. Ebben a házban laktak a már említett Doppler fivérek, valamint Huber Károly – aki az első hangversenyek koncertmestere és Hubay Jenő édesapja is volt -, de ebben a házban született később Lechner Ödön építész is.
A feljegyzések szerint itt tartották megbeszéléseiket az alapítók, és ebben a házban megfordult Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, sőt, még Richard Wagner, és Petőfi Sándor is.
A jubileumi koncert műsoráról korábbi cikkünkben olvashat:
A Filharmóniai Társaság a mai napig féltve őrzi egyik legnagyobb kincsét, az úgynevezett aranykönyvet. Ezt a különleges emlékkönyvet, az egyik zenekari zenész nyitotta meg 1928-ban azzal a céllal, hogy a Filharmóniai Társasághoz érkező karmesterek, szólisták, zeneszerzők néhány gondolatuk bejegyzése által hagyjanak örök emléket a kötetben. A könyvben többek között R. Strauss, Stravinsky, Bartók, vagy Dohnányi sorai is olvashatók.
Kodály Zoltán egy rövid kottarészlet erejéig felidézi az aranykönyvben a Galántai táncokat, melyet a Filharmóniai Társaságnak ajánlott a 80. évforduló kapcsán, és amely elhangzik a november 26-ai jubileumi koncerten is a Zeneakadémián.
A zeneszerző az akkori jubileum kapcsán további 80 éves munkát kívánt a Társaságnak, és ma már büszkén kijelenthetjük: a kodályi kívánság teljesült, s a Budapesti Filharmóniai Társaság idén 165 éve van jelen a magyar zenekultúrában.
