A szerteágazó érdeklődésű Radnóti Róza nem „magányos zongorista-típus”. Ízig-vérig társasági emberként a közös munkával és értékteremtéssel azonosul, ezért alapította meg zeneakadémiai tanulmányai alatt az ifjú zenészek színe-javát magába foglaló Kamara Kört. A fiatal művészek Mendelssohn-esttel mutatkoznak be a Zeneakadémia Solti Termében, december 9-én.
– Előbb alakultak ki barátságok a tagok között, vagy az eredményes közös munka nyomán fogalmazódott meg a kamaraegyüttes alapításának ötlete?
– A Kamara-Kör koncertsorozat ötlete még a zeneiskolai tanulmányaimra vezethető vissza. A Járdányi Pál Zeneiskolában megadatott, hogy kivételes tehetségű zongoristákkal tanulhattam együtt. Mivel nem csak a szakmai érdeklődés kezdett összekötni bennünket, felmerült bennem a gondolat, hogy közös koncerteket szervezzek. Így Medgyesi Zsolt, Ránki Fülöp, és Szilasi Dávid – a Járdányi Pál Zeneiskola egykori zongorista növendékei – visszatérő fellépői lettek a már Kamara-Kör nevet viselő sorozatnak.
A Zeneakadémiai tanulmányaim alatt ismertem meg a Kamara-Kör koncertsorozat jelenlegi fellépőit, melyből barátság és szakmai együttműködés is alakult. Nagy öröm számomra, hogy olyan közösséget teremthetek, ahol a zenészek a közös muzsikálásokból, beszélgetésekből ihletet meríthetnek.
A jövőben szeretném a Kamara Kört kamarazenekarrá bővíteni, s mindemellett kinyitni a kapukat a többi művészeti ág felé, hogy ne csak zenészekkel, hanem közös koncertek, előadások létrehozásával színészekkel, táncosokkal, filmesekkel is dolgozhassunk együtt, inspirálhassuk egymást.
– Milyen üzenetet közvetít a Kamara Kör?
– Ars poeticánkat szeptember végén lezajlott évadnyitó koncertünkkel szemléltetném: a FUGA Budapesti Építészeti Központban Varga Oszkár hegedű- és Szűcs Péter klarinétművésszel léptünk fel, műsorunkban szóló klarinétdarab, hegedű-zongora duó és egy trió szerepelt. A három különböző formációra írott zeneműből egy új dramaturgiai egész létrehozására törekedtünk.
– Jelen felállásban zongoristák, énekesek, hegedűsök, egy brácsás, egy csellista és két ütőhangszeres alkotja a csapatot. Tetszőleges vagy állandó formációkban lépnek fel?
– Elkülönítem a Kamara-Kör Petőfi Irodalmi Múzeumban elhangzó rendszeres sorozatkoncertjeit a FUGA Budapesti Építészeti Központban és más helyszíneken tartott gálaestektől. A sorozatkoncerteket egyedül szervezem, én választom ki a fellépő kamaraegyütteseket, viszont meghagyom nekik a szabadságot, hogy maguk állítsák össze a műsort. A gálakoncertekre is én kérem fel a művészeket, ám ott a cél az általam meghatározott repertoár bemutatása. A Kamara-Kör idei sorozatkoncertjein lép színpadra a Trio Y, Stark János Mátyás és Ránki Fülöp hegedű-zongora-, Láposi Dániel és Hencz Kornél ütős-, valamint Szilasi Dávid és Balogh Ádám zongoraduója. Én pedig 2020 februárjában Molnár Anna mezzoszoprán-énekesnővel adok dalestet a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
– Koncertjeik több ízben szerveződnek zeneszerzők köré, volt már főszereplő Bach, Beethoven, és Janáček is. A kamaraegyüttes koncepciójának része a komponisták bemutatása?
– Többnyire a Kamara Kör gálaestjeire állítok össze „zeneszerző-specifikus” repertoárt. Janáček a szívügyem, 2018-ban a Régi Zeneakadémián a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tartott hangversennyel is tisztelegtem munkássága előtt. Izgalmasnak tartom, hogy sok színes, eltérő ízléssel és személyiséggel megáldott zenész közösen megpróbál egységes képet adni egy adott zeneszerzőről. A változatos végeredmény garantált!
A zeneakadémiai Mendelssohn-koncerten törekedtem arra, hogy különböző formációkban lépjünk színpadra: Balog Eszter énekművésszel duót, Varga Oszkárral és Matuska Flórával zongorás triót játszunk, illetve elhangzik majd a 6. (f-moll) vonósnégyes is Varga Oszkár, Osztrosits Eszter, Kurgyis András és Matuska Flóra előadásában. A hangversenyen olyan dramaturgiai ívbe foglalom az idén 210 éve született Felix Mendelssohn darabjait, amely a közönség számára is teljes zenei élményt ad.
– BA diplomája megszerzése után idén tanulmányi pihenőévet tart. Visszatekintve mit jelent önnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen töltött idő, mik a tervei a továbbiakban?
– A Zeneakadémián csodás zenei hagyományt ismerhettem meg közelebbről, szerencsésnek tartom magam, hogy olyan tanároktól tanulhattam, akik ezt a hagyományt őrzik, s felelősséggel adják tovább a következő generációknak. Nem vagyok magányos típus, szeretek másokkal közösen gondolkozni és újat létrehozni, ezért elsődleges célom, hogy zongoristaként csapatban zenélhessek a jövőben is, s törekszem arra, hogy szólistaként is megálljam a helyem. Ezek mellett pedig szeretnék időt fordítani az egyéb művészeti ágak iránti érdeklődésemre is.
