A Feszl Frigyes által tervezett, 1865-ben átadott Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként szolgált. A Duna-parti épület napjainkban is az év szinte minden napján nyitva áll és várja a benne megvalósuló programok, az épület pompája, páratlan panorámája és történelmének gazdagsága iránt érdeklődőket.
A török 1686-os kiűzésekor Pest városának lakói a gyors fejlődésben bízhattak, amely utat enged a település újjáépítésének. A város gyarapodásának – a háború pusztításain túl – természetes útját állta az egykor védelme céljából emeltetett városfal is, amelynek lebontása kedvezően hatott a növekedésére. Idővel megnőtt az igény az önálló báli, illetve színházi mulatságoknak helyszínéül szolgáló épületekre, amelyeknek híján volt Pest, Budára utazni pedig csak a Dunán át lehetett, hajóval.
A XIX. század elején kezdetét vehette a színházi célokra szánt Pesti Német Színház építése, amelynek 1812-es átadása jócskán megelőzte a Pollack Mihály tervezte Redoute 1833-as megnyitását. Utóbbi rövid időn belül a legmagasabb minőségű kulturális programok otthonává vált, hiszen már megnyitása évében tiszteletét tette nagytermében idősebb Johann Strauss, majd évekkel később fia, ifjabb Johann Strauss is. Többször koncertezett benne Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is, majd 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés helyszíneként vált meghatározó szereplőjévé a forradalom és szabadságharc eseményeinek. Ez okozta vesztét is, hiszen a tavaszi hadjárat során Görgey Artúr hiába adta írásba Hentzi osztrák generálisnak, hogy ne lője Pestet, nem fog onnan támadni, május közepén a várból ágyútűz érte a pesti klasszicista palotasort, és a Redoute falai leomlottak.
Egy évtized is kevésnek bizonyult, hogy a romok alól új élet sarjadjon, de legalább 1859-ben már kezdetét vehette a Feszl Frigyes tervezte Vigadó felépítése. A kapuit 1865. január 19-én megnyitó – és az épület kulcsait pont a tervező Feszl születésnapján, február 20-án a városnak átadó – épület, újfent gyorsan a társasági élet központi helyszínévé vált. A korszak legnépszerűbb, legnagyobb hagyományra visszatekintő báljai mellett, folyamatosan Johannes Brahms, Camille Saint-Saëns, Antonín Leopold Dvořák, Claude Debussy, Pietro Mascagni, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Arthur Rubinstein és Fischer Annie fellépéseit, koncertjeit élvezhette a nagyérdemű. Utolsó külföldi vendégművészként Herbert von Karajan karmester szereplését követően, a II. világháború újra romba döntötte a Vigadót.
Az épület a II. világháború után, 1980-tól várta ismét koncertjeivel, rendezvényeivel és immár kiállításaival közönségét, majd 2004-ben bezárt. Egy tízéves felújítás után, 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházaként, mint összművészeti központ áll az érdeklődők elé, amelyben sorra valósulnak meg kiállítások, koncertek, konferenciák, könyvbemutatók, díjátadók, turisztikai rendezvények, tematikus séták vagy éppen workshopok.
A Pesti Vigadó és elődje, a Redoute történelmének gazdagságát a Pesti Vigadó Idővonal című állandó épülettörténeti kiállítás mutatja be részletesen a látogatók számára az épület VI. emeletén, ahonnan közvetlenül érhető el a Dunára néző Panoráma terasz is, amely gyönyörű kilátással szolgál a Citadellától a Budai Várig.
A műemléki épület gyönyörű látványvilágát, páratlan panorámáját és történelmének gazdagságát a heti rendszerességgel induló Épülettörténeti sétákon lehet megismerni, vagy akár a Pesti Vigadó wifi hálózatára történő fellépést követően, az épületben elhelyezett QR kódok segítségével. Sőt, folyamatosan indulnak Tematikus épülettörténeti séták is, amelyek az épület érdekességeit (Zubreczki Dávid), Liszt Ferenc, mint az első világsztár szerepét, (Bősze Ádám vezetése kiskoncerttel) vagy a Pesti Vigadó kapcsán felmerülő építészeti műhelytitkokat (Ferencz Marcel) tárják az érdeklődő közönség elé.
