A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása március 6-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bede Kincsővel, Bodor Böbével, Somi Pannival és Varga Judittal.
Fotókiállítás a TOBE Galériában
Három színt ismerek a világon címmel március 10-től látható a TOBE Galériában Bede Kincső fotográfus első egyéni kiállítása. Bede Kincső 1995-ben Romániában, Kovásznán született. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia mesterszakos hallgatója, korábban a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanult filmvágónak. Tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának.
2020-ban elnyerte a Magyar Fotóművészek Szövetsége fotográfiai ösztöndíját, ugyanebben az évben a világ legrangosabb fotóművészeti vására, a Paris Photo által fiatal fotográfusok számára meghirdetett Carte Blanche pályázatán a négy nyertes alkotó egyike volt. A döntősök alkotásaiból nagyszabású kiállítást szerveztek a párizsi Gare du Nord állomáson. A transzgenerációs traumák feldolgozásával foglalkozó képanyagot a BredaPhoto kurátorai is beválasztották a 10 New Talent 2020 tehetségprogramjába, így a sorozat képei Hollandiában is kiállításra kerültek. A külföldi sajtóban rendszeresen elismeréssel írnak munkásságáról, továbbá képei szerepelnek a Blurring the Lines 2020-as kiadványában is.
A most nyíló kiállítás címét adó Három színt ismerek a világon című sorozat reflexió a Ceaușescu-korszak Romániájára. A diplomamunka címe a Román Szocialista Köztársaság himnuszának első sorára utal, amit az alkotó igyekezett átültetni a fotográfia nyelvezetére és azon keresztül, annak segítségével figyelni, elemezni a jelentését. Bede Kincsővel többek között arról is beszélgetünk, mikor kezdte érdekelni a fotózás, és mit fotózott az első időszakban.
A korábbi adásokat itt lehet visszahallgatni!
A Vörös oroszlán a Vígszínházban
Szepes Mária Vörös oroszlán című regénye 1946-ban jelent meg s néhány hónap után zúzdába került mint veszedelmes, felforgató irodalom. „Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni” – írta később Szepes Mária. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált. A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz. A történet 1535-ben indul és háromszáz évvel később ér véget: újabb és újabb életeken és halálokon át követhetjük végig egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetét.
Március 10-én a Vígszínházból online esemény keretében láthatjuk a Vörös oroszlán című regényből készült monodrámát Venczel Verával. Az időzítés sem véletlen, hiszen a Jászai Mari-díjas, Kiváló és Érdemes Művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja aznap ünnepli születésnapját. A vígszínházi színpadi változatot a rendező, Bodor Böbe és a drámaíró-dramaturg, Lőrinczy Attila készítette el. Bodor Böbétől azt is kérdezzük, mikor vette először kezébe a Vörös oroszlánt, és az milyen érzéseket váltott ki belőle.
Indiai mese eltáncolva
A csodafa tündére címmel március 13-án látható a Nemzeti Táncszínház online felületén a Sivasakti Kalánanda Táncszínház előadása. A táncszínházat 1997-ben hozta létre Somi Panni, s ez volt az első indiai tánctechnikát használó magyarországi táncegyüttes. A Sivasakti Kalánanda Táncszínház repertoárjába a klasszikus bharatanátjam előadások, indiai kulturális, ismeretterjesztő és művészeti programok, valamint a bharatanátjam technikáját alkalmazó kortárs darabok tartoznak.
A csodafa tündére egy indiai mese álomról és valóságról, különféle világokról, az örök szerelemről. A boldog indiai meseidőkben élt egyszer egy király. Vígan és eseménytelenül uralkodott mindaddig, míg egyszer, egy áttáncolt nap után álmot nem látott. Álmában a tengeren járt, a tengerből kinőtt egy csodafa, és azon a fán megpillantotta a legszebb lányt, aki valaha létezett. Attól kezdve nem tudott másra gondolni, csak őrá. Nem érdekelte az uralkodás, nem lelte örömét semmiben, még táncolni sem volt kedve. Elhatározta, hogy elindul és megkeresi az álombeli csodafa tündérét… A zenét Lerch István jegyzi, a koreográfus Somi Panni, aki arról is mesél, hogy több évtizeddel ezelőtt miért hozta létre táncszínházát.
Varga Judit
Varga Judit Erkel Ferenc- és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas zeneszerző, zongoraművész, egyetemi oktató művei az egyik legjelentősebb zeneműkiadó, a Universal Edition gondozásában fognak megjelenni. A kortárs magyar zeneszerzők kiemelkedő alakja 2013 óta a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen oktat multimédiás és alkalmazott zeneszerzést. A zeneszerzés és az oktatás mellett szólózongoristaként és kamarazenészként is rendszeresen koncertezik világszerte, műveit pedig rangos fesztiválokon és koncerttermekben játsszák sikerrel.
A Deine Schönheit ist nichts Wert című filmhez írt zenéjét az Osztrák Filmakadémia „Legjobb filmzene” díjával jutalmazták 2014-ben. Két évvel később a Magyar Állami Operaházban mutatták be Szerelem című operáját. Tagja a Magyar és az Osztrák Zeneszerzők Egyesületének, az Európai és az Osztrák Filmakadémiának. Varga Judit nemcsak oktatja a zeneszerzést, film- és médiaművészetet a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen, de március 1-jétől a zeneszerzés tanszék vezetői posztját is betölti Európa legnagyobb művészeti felsőoktatási intézményében. A friss kinevezés okán azt is kérdezzük Varga Judittól, mikor került először kapcsolatba a bécsi egyetemmel, és ez hogyan határozta meg későbbi pályáját.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. március 7-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.