Papageno Radio
Rádió Papageno Klasszik Margit-legendától a sanzonok hódító asszonyaiig a Papageno Klasszikban

Margit-legendától a sanzonok hódító asszonyaiig a Papageno Klasszikban

A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása szeptember 4-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Gemza Péterrel, Molnár Leventével, Nagy László Adriánnal és Pokorny Liával.

A Coopera összefogásában a Magyar Művészeti Akadémia, a magyarországi Domonkos Rend és Szokolay Sándor szellemi örökösei támogatásával készül a Margit, a hazának szentelt áldozat című opera, amelynek célja megemlékezni a Domonkos Rend magyarországi letelepedésének 800. évfordulójáról és a szerző születésének 90. évfordulójáról.

A középkori Margit-legenda alapján készült mű egyesíti a szerző ’90-es évekbeli szerzeményeinek két fő irányát: tematikája egyszerre szakrális és magyar. A misztérium-opera címszereplője Árpád-házi Szent Margit, akit édesapja, IV. Béla felajánlott Istennek, ha megmenti országát a tatároktól. A főhős vállalja a még születése előtt neki szánt küldetést.

Az operában annak az útnak állomásait követhetjük végig, amelynek során a domonkos rendi apáca, Margit áldozata beteljesedik.

A kétfelvonásos „misztérium opera” szövegkönyvét Nemeskürty István írta Ráskai Lea Margit legendája alapján, bemutatója 1995. december 21-én volt az Erkel Színházban. A mű megjeleníti a Domonkos Rend lelkiségének fontos elemeit: a világosság és az igazság hirdetését is. A misztérium-operát 2021. szeptember 8-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mutatják be újból.

Közreműködik a Kossuth- és Liszt-díjas Kovács János, aki a produkció művészeti tanácsadója, a bemutató karmestere pedig Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója. A produkcióhoz zenei tanácsadóként csatlakozott Bátor Tamás, a Müpa koprodukciós igazgatója, operaénekes, aki mindemellett Béla király szerepét is énekli majd ebben a rendezésben – éppúgy, mint a Szokolay-mű 1995-ös bemutatóján.

Az előadás mellé állt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus Debrecen is. A címszerepet a Junior Príma-díjas Horti Lilla formálja meg, további szerepekben Németh Judit, Wiedemann Bernadett és Fodor Bernadett halható.

Az előadás rendezője Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója, akitől azt is kérdezzük, mi volt a számára legörömtelibb kihívás az opera rendezése kapcsán; a kilencvenes években már bemutatott darabból volt-e olyan elem, amit feltétlenül be akart emelni a mostani koncepcióba; illetve a neves szereplők hogyan könnyítik meg a rendező munkáját?

Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a Hasadék az 51. Goa Nemzetközi Filmfesztivál elsőfilmes versenyén mutatkozik be. Krasznahorkai filmje egy apa és fia épp megszülető kapcsolatán keresztül mesél a családi kötődés erejéről és ellentmondásosságáról, a bűn és bűnhődés végzetszerűségéről, az újrakezdés és megváltás lehetőségéről.

Valahol a Máramarosi-havasokban fekszik az a falu, amely a főszereplő, Grassai Bálint szülőföldje. Ez a táj nemcsak földrajzilag határvidék, de Bálint múltjának, jelenének és jövőjének találkozási pontja is. Ahonnan rég elment, és ahova most vissza kell térnie, hogy eltemesse apját, és felvegye a kapcsolatot tizenhét éve elhagyott fiával, Simonnal.

A magashegységek világának szigorú törvényei vannak: aki itt bűnt követ el, azt egyszer utoléri a büntetés. Ezen a vidéken a múlt, a jelen és a jövő: a születés, az élet és a halál egybeér. Bálint húsvét vasárnapján, a feltámadás ünnepén ér haza, s a következő három napban ő és a fia megküzdenek a maguk megváltásáért. Apa és fia számára ennyi idő adatik, hogy megéljék egy élet érzelmeit, hogy végigjárják ellentmondásos kapcsolatuk, e mindenekfelett meglévő kötődés stációit. Hogy a távolság és idegenség, a szégyen, elutasítás és gyűlölet után elkezdhessék megismerni egymást.

Magyarországi és határon túli színészek is láthatóak a főszereplő, Molnár Levente mellett, valamint Babai Dénes, Kovács Lajos, Orbán Levente, Lovas Rozi és Tzafetás Roland. Molnár Leventét a Magyar Filmkritikusok tavaly két alakításáért – az Apró mesékben és a Foglyokban – díjazták a legjobb férfi epizódszereplő kategóriában, továbbá elnyerte a legjobb színész díját az április végén 11. alkalommal megrendezett Cinefantasy nemzetközi filmfesztiválon São Paulóban.

Molnár Levente színművésszel arról is beszélgetünk, nemcsak színészként, de emberként hogyan lényegült át, hogyan ereszkedett bele ebbe a szerepbe, amely igen nagy mélységeket rejt a szereplők és a néző számára is?

Egy koncerten szólal meg Bach Magnificatja és annak férfikarra átdolgozott jazz változata, a Jazznificat a Honvéd Férfikar, valamint rangos klasszikus zenei és jazz előadók tolmácsolásában szeptember 6-án a Zeneakadémián.

Minden idők egyik legnépszerűbb zeneműve a Johann Sebastian Bach által komponált Magnificat. Mint ima már az őskeresztényeknél az egyház hálaadó éneke volt, s azóta is imádkozzák az esti zsolozsmában, vesperásban. A Magnificat Bach első Lipcsében írott műve – a bensőségesség, az intimitás, a lélek határtalan örömének kifejezése okán is különleges. A Jazznificat Bach művének Nagy László Adrián, a Férfikar zongorista-orgonista-korrepetitora által készített átirata, amiben a Bach-i témák új öltözetet kapnak, blues-os, funky-s, gospeles és rockos stílusjegyekkel fűszerezve.

J. S. Bach

Nagy László Adrián, aki éppen a napokban kapott ezüst érdemkeresztet előadóművészi és zeneszerzői munkásságáért, így vall művéről: „Bach Magnificatja egy igazi ékszerdoboz. Viszonylag szerény ’méretei’ ellenére hihetetlen zenei, érzelmi és gondolati gazdagságot vonultat föl, s mindezt a barokk zene legpompázatosabb köntösébe öltöztetve. Ilyen tökéletességet látva az ember eljátszik a gondolattal: hogyan írta volna meg a Mester ugyanezt egy későbbi korban, egy más zenei nyelven? Hogyan írná meg manapság? Más hangszerekkel, más zenei eszközökkel, más lüktetéssel? A kérdés költői, soha nem fogjuk megtudni. Csupán a választ sejthetjük: ugyanilyen zseniális lenne. A feltételezett másként való Bach-i megfogalmazáshoz képest bárki csak szerény kísérletet tehet, tapogatózhat abba az irányba, hogy mi lett volna, ha…”

Az előadásban a Honvéd Férfikar mellett fellép a Bujtor Balázs vezette Hungarian Studio Orchestra, a Pad Zoltán karigazgató által vezetett Ars Oratoria Kamarakórus, valamint Ducza Nóra, Denk Viktória, Csapó József, Adamik András, Manuel B. Camino, Magyar Ferenc, Zsemlye Sándor, Berkesi Alex, Nagy Sebestyén és Csízi László. Az est karmestere Riederauer Richárd. Nagy László Adriánnal arról is beszélgetünk, mi az, ami leginkább lenyűgözi Bach munkásságában és kifejezetten a Magnificatban; mi az, amit ő szeretett volna megfogalmazni ezen a művön keresztül?

LIAison címmel láthatjuk szeptemberben több alkalommal Pokorny Lia zenés estjét a Centrál Színházban. A színésznő partnere az érzelmi és dalkavalkádban Babicsek Bernát, aki harmonikájából hangok és hangulatok millióit képes előcsalogatni. A dalok egy része ismert sanzon, de a frissebb szerzemények közt meglepetések is elhangzanak. A nő és a szerelem, reménytelen szerelem, titkos szerelem, tiltott szerelem, ábrándos, igaz vagy éppen bosszúszomjas – és persze mindenféle érzelem megjelenik a színpadon, ami felkorbácsolja, vagy éppen lecsillapítja a bennünk dúló érzelmi viharokat. A címválasztás sem véletlen: „Liaison”, azaz „viszony”, amely több dologra is utal. Egyrészt a férfi-nő kapcsolatra, másrészt arra a bensőséges és személyes viszonyra, amelyet Pokorny Lia pillanatok alatt kialakít közönségével. Ehhez kapcsolódik most a zene és a tánc.

Pokorny Lia – forrás: Centrál Színház

„Szeretném, ha estéről estére meggyőzhetném a nézőket arról, hogy sok szempontból pont olyan vagyok, mint bárki más. Csak – ahogy Molnár Ferenc mondja –

’kicsit több ég el az életemből, ha engem méltóztatik lángra gyújtani’.

Egy színész, ha énekel, általában nem a profi énekesekkel akar versenyezni. Engem a történet, az ember érdekel a dalokban is – pont, mint a színházi szerepekben. Mindig vonzottak az olyan szerepek és most aktuálisan a dalok, amelyek végletes lelkiállapotban lévő nőket mutatnak meg. Nők a teljes idegösszeomlás szélén, nők tébolyult szerelemben, nők mint kivont kardú hadvezérek a szerelmi csatatéren. Ilyen nőket szeretnék megmutatni, mert nagyon hálás szerep mindegyik. Mintha egy mini-színdarab lenne minden egyes dal, élettörténet” – vallja a színésznő.

Pokorny Lia Babicsek Bernát harmonikaművésszel nemcsak az érzelmek sokaságát, a női érzelmek ezernyi színét, hanem elfeledett, de egykor nagyon népszerű sanzonok, slágerek világát is megidézi. A színművészt arról is kérdezzük, a sok édes-bús dallam mellett hogyan szőtte bele a műsorba a humort; mi az, ami a leginkább megérintheti a közönséget; és a harmonika hangja mit ad neki személyesen?

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. szeptember 5-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!