Szerző: Csabai Máté

Sokáig New Yorkban, majd Bécsben élt, most hazaköltözött Oslóba. Rebekka Bakken mindenhol otthon érzi magát, és semmit nem cipel a múltból a jövőbe. A kozmpolita énekes-dalszerző a Modern Art Orchestrával lép fel a Müpában. – Emlékszik, hogyan fogott hozzá a dalszerzéshez? – Szükségem volt dalokra, amiket játszhatok és énekelhetek a zongoránál, azért kezdtem sajátot írni. Minden zsebpénzemet kottákra költöttem, de hamar kifogytam azokból a zenékből, amik tetszettek. Szóval írni kezdtem, olyat, amilyet a szívem és a fülem is szeret. Azt persze nem tudtam, hogy ez ennyire fontos része lesz az életemnek, de az elejétől fogva könnyűnek találtam, és szabadságot éreztem…

Underground outliners sat down in a basement to discuss what was wrong with concert hall rules. We discussed everything from uncomfortable seating to the obligatory tailcoat, and concluded that we need a lot more beanbag chairs. How to dress? Should we read the brochure? Should we know the piece to be performed? Why should we know it beforehand if we came to get to know it? When is it appropriate to applaud? Is it allowed to sit on the stairs? And to take photos? What’s wrong with candies and coughing? Anyone who is a regular concert-goer has not only encountered…

Egy újságcikk tanúsága szerint a fiatal Liszt Ferenc „a hangszerek pápájának” nevezte az orgonát, amelyhez később éppen a szimfonikus zenekarhoz fogható színessége és egyházzenei szerepe vonzotta. Vándorévei után pionírja lett a hangszernek, még akkor is, ha hivatalosan csak egyetlen szólókoncertet adott életében, és mindössze negyven orgonaművet komponált. A Liszt Ünnep keretén belül október 8-án, 9-én, 10-én és 11-én szólal meg a hangszer. Az orgona és a zongora, jóllehet fekete és fehér billentyűik révén hasonlítanak egymáshoz, valójában igen különböző hangszerek. Előbbi – az ősibb – fújtatóval működő sípos instrumentum, amely egyenletes hangerővel addig szól, amíg a billentyűt nyomva tartják. Utóbbi, a…

Földalatti szakadárok ültek le egy pincében, hogy megbeszéljék, mi a baj a koncerttermi szabályokkal. Mindent kibeszéltünk a kényelmetlen ülésektől a kötelező frakkig, és megállapítottuk, hogy babzsákfotelből sokkal több kellene. Hogyan kell felöltözni? El kell-e olvasni a műsorfüzetet? Ismerni kell-e az elhangzó művet? Miért kell ismerni, ha éppen azért jöttem, hogy majd most megismerem? Mikor illik tapsolni? Szabad-e a lépcsőre ülni? És fotózni? Mi a baj a cukorkákkal és a köhécseléssel? Az, aki rendszeres hangversenylátogató, nemcsak találkozott ezekkel a kérdésekkel, de határozott véleménye is van róluk. Van, aki a szabályokra panaszkodik, van, aki azokra, akik nem tartják be őket. De van-e…

A zenét békés atomfegyvernek tartja, amely depolitizálhatja a világot és megtaníthat erős nemzet lenni a 21. század széteső világában. Idealistaként az az álma, hogy minden településnek saját zeneiskolája legyen, éneklő gyerekekkel és elhivatott tanárokkal. Idén, a márciusi nemzeti ünnepen Kossuth-díjjal tüntették ki Keller Andrást, a Concerto Budapest karmesterét, a Keller Kvartett alapító hegedűsét, most, augusztus 20-án pedig át is vette az elismerést. – Szívből gratulálok a Kossuth-díjhoz! – Köszönöm szépen! – Találkoztam olyan véleménnyel, miszerint ön már a Keller Kvartett szárnyalása idején megérdemelte volna az elismerést. Hogy tartja számon, a hegedűművészé vagy a karmesteré a díj? – Én muzsikus vagyok.…

Afganisztán első számú zenei iskolája valódi csoda volt a balsors által tépett országban, de a tálib hatalomátvétellel tíz év munkája veszhet kárba. És nem csupán ennyi: emberéletek vannak veszélyben. Számíthatunk-e bármi jóra azoktól, akik húsz éve csonkítással büntették a muzsikusokat? Hosszan lehetne sorolni, mi vezetett odáig, hogy augusztus 15-én, két évtized után ismét a szélsőséges, vallási fundamentalista csoport, a tálibok uralják Afganisztánt, de mindennél többet mondanak a napokban az országban készült képsorok, amelyeken afgánok ezrei próbálják elhagyni a fővárost, Kabult amerikai és nyugati szövetséges repülőgépeken. Afganisztán katonai megszállása 2001-ben, a szeptember 11-i merénylet után kezdődött, de ez a húsz év…

Tizenévesek hóbortjaként született, ma egyhetes kaland nagyszerű koncertekkel és világbajnok művésztanárokkal. Budapesttől tizenöt kilométerre az agglomerációban, a kertvárosi hangulatú Telkiben zenei fesztiválra bukkanhat az ember. Az Altalena Zenei Fesztivál szervezői fiatalok, élükön a községből származó, korábban Londonban, most Grazban tanuló Balog Alexandra zongoraművésszel, az ő barátaiból, testvéreiből, közelebbi és távolabbi művészismerőseiből állt össze a csapat. Nem akarnak tökéletesnek látszani, cserébe közvetlenséget és testközeli zenei élményeket ígérnek, éppen azt, amire a sokszor fáradt, izzadt és konvencióktól fojtogatott klasszikus zenének szüksége van. És noha a telki Kodolányi János Közösségi Házban helyet kapó fesztivál kicsi, a főbb headlinerek mutatják, hogy nem komolytalan vállalkozás.…

Augusztus 2-án Balaton-parti koncertre hív Korcsolán Orsolya hegedűművész, akivel kedvenc évszakáról, hagyományról és pályája kezdetéről beszélgettünk. Úgy véli, a lényeget csak szemtől szembe lehet ellesni a nagy elődöktől. És természetesen szóba került Kuti Sándor is. – Közkedvelt darab szólistája leszel Balatonfüreden, a Kisfaludy Színpadon. – Száz éve született Astor Piazzola, az argentin tangó koronázatlan királya, ezt a kerek évfordulót pedig szeretnénk méltóképpen megünnepelni az Anima Musicae Kamarazenekarral. A balatonfüredi koncerten a Négy évszak Buenos Airesben című darabját tűztük műsorra. Nem először – teszem hozzá rögtön –, és nem is utoljára, hiszen kevés az az együttes, akivel ennyire egy hullámhosszon tudunk…

Győri Noémi és Madaras Gergely valódi társak az életben és a zenében. Világpolgárok és lokálpatrióták, július 29-én pedig együtt lépnek fel a Tihanyi Bencés Apátságban, a Klassz a pARTon! fesztiválon. Ritka alkalom, de annyira mégsem: amikor a járvány miatt megállt az élet, újra fuvoladuózni kezdtek, ennek gyümölcse egy lemez mellett ez a hangverseny is. – Mindketten fuvolával léptek fel a Klassz a pARTon fesztiválon. Különleges alkalom, hiszen Gergőt ma karmesterként ismerjük. Madaras Gerely: Huszonegy éve a fuvola hozott össze minket, akkor kezdtünk először duózni. Fontos elem a közös történetünkben ez a hangszer: mindketten Gyöngyössy Zoltán növendékei voltunk, együtt jártunk a…

Tavaly házifesztivállá alakult az Altalena, de idén is marad a családias hangulat. Augusztus 5-11. között klasszikus zene, jazz, népzene, jóga és előadások várják a közönséget a Pest megyei kisváros, Telki közösségi házában. Miután a nagy koncerttermek hónapokra kiürültek – nem kell részletezni, miért –, sokan azt jósolták, hogy a kis koncerteké a jövő. Tavaly efféle szobakoncerteket hallhattak a szerencsések Telkiben, Balog Alexandra zongoraművész otthonában. Ezek nem pusztán virológiai szempontokból voltak előnyösek, alkalmat adtak arra is, hogy a közönség kevesebb kötöttség mellett éljenek át művészeti élményt. „Sok fellépő művész mondta, hogy ők is jobban érezték magukat ebben a közegben” – árulta…