Szerző: Csabai Máté

Harminc éve mutatkozott be az Operaházban, azóta neve egybeforrott Nabucco, Jago, Scarpia és a Hollandi szerepével. Kálmándy Mihály október 5-én gálával ünnepli a jubileumot, de célja, hogy ne csak róla, hanem az opera műfajáról és partnerei tehetségéről is szóljon az est. – Idén márciusban kapta meg a Kossuth-díjat, és ha jól tudom, különösen meghatotta, hogy a Szent Korona jelenlétében adták át az elismerést. – Ez valóban csodálatos érzés volt, de egyébként semmi nem változott azóta – én ugyanazt csinálom, amit a Kossuth-díj előtt. Nagyon jó szellemi és hangi formában érzem magam. Ez nem egy történet vége, mert eddig is arra…

„Unatkozik, amikor a dolgok terv szerint haladnak” – így jellemezte Valerij Gergijevet egy közeli kollégája, George Tsypin díszlettervező. Ez a mondat frappánsan körvonalazza az orosz karmester lényegét, akinek láthatóan minden belefér a naptárába az évi kétszáz koncerttől a sajtótájékoztatókon át a politikai eseményekig, de mindenhova rohannia kell. Budapesten sem először jár, legutóbb két éve vendégeskedett itt, fellépése mégis kihagyhatatlan. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 20-án és 22-én is láthatjuk. Vajon mit tud az a karmester, akinek hiába kísérik a fellépéseit demonstrációk, hiába zavarják meg a nyilvános szerepléseit aktivisták, mégis gond nélkül átadja neki a város szimfonikus zenekarát London és…

2018-ban volt százötven éve, hogy elhunyt Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt. Rossini zenéje a boldogság szigete, a fantázia és a kiapadhatatlan energia világa. Karrierje viszont egészen szokatlan, és nem kevés csodálkozásra ad okot. Apja kürtön játszik, anyja énekel, és a fiú tehetségére is hamar fény derül: tizenkét évesen operaelőadásban szerepel, és még nem lép a második ikszbe, amikor már tíz bemutatott dalművel dicsekedhet. Annyira imádja Mozartot, hogy „a kis német” gúnynevet kapja a bolognai konzervatóriumban. https://www.facebook.com/Operahaz/videos/rossini-szoboravat%C3%A1s/936241596565209/…

Zenedrámát vezényelni a karmesteri munka csúcsa, vallotta Solti György, így magától értetődő, hogy a róla elnevezett nemzetközi karmesterverseny egyik helyszíne a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza legyen. Ha végigtekintünk a zsűri névsorán, érdekes, de talán nem meglepő összefüggésre bukkanhatunk: szinte mind megfordultak már az Opera pulpitusán vagy erős szálakkal kötődnek az intézményhez. Még mielőtt fény derülne a részletekre, érdemes feleleveníteni a legendás maestro operaházi kötődéseit is. A huszonöt éves Soltinak, miután Arturo Toscanini felfedezte és lakonikusan értékelte őt („Bene!” – mondta az olasz dirigens), hét év korrepetitori munka után végre alkalma nyílt vezényelni. A Figaro házasságát dirigálta, amelyet annyira szeretett.…

Majdnem lemaradtunk az opera tündökléséről. Amikor bemutatták a Bánk bánt, már megvolt az olasz irodalom fele, Erkel pedig fél évszázadot szentelt annak, hogy felzárkóztassa az itthoni nívót hozzájuk. A MagyarFeszt2017 programjai rávilágítottak arra, miféle kisebb-nagyobb kincseket rejt e zenei műfaj hazai tára. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Romboljuk le azt a tévképzetet, hogy a magyar operairodalom a Bánk bántól Goldmarkon át a Kékszakállúig terjed – azt pedig végképp, hogy e három szerzőn kívül nem is nagyon létezik senki más, aki érdemeket szerzett volna a zenedráma műfajában. Főleg, hogy most már az Andrássy úti Ybl-palotába sem kell betennie…