Szerző: Dobi Ildikó / Parlando

Van-e összefüggés az étkezési szokások és a nemzetiség között? Barátságoktól vagy egy könyvtől változik-e a gasztronómiai preferencia? És mindez hogyan jelenik meg a zeneszerzők műveiben? Giuseppe Verdi (1813-1901) már életében sztár, nemzeti hős és gazdag földesúr volt. Földije, Antonio Battei Jó étvágyat, Maestro! című könyvében írja, hogy Verdi nagy barátja volt a jó ételeknek és italoknak, meg a pármai szakácsművészetnek. Rengeteget dolgozott, szinte mindig késett a munkáival, ezért megrendelője, Giulio Ricordi igyekezett emlékeztetni a határidőkre úgy, hogy a gyomrát kedvelő zeneszerzőnek édességeket küldött. Ezek között nevezetes a panettoni nevű mandulás gyümölcskenyér. Verdi szeretett főzni saját termesztésű alapanyagokból. Borospincéjéből hozatta hozzá a borokat. Kedvenc levese állítólag a tarhonyás…

Tovább

Az étkezés filozófiáját Jean Anthelme Brillat-Savarin foglalta össze 1825-ben megjelent művében, Az ízlés fiziológiájában. A francia szerző óriási hatást gyakorolt nemcsak korára, hanem a következő évszázadra is. (Magyarul 1912-ben jelent meg Singer és Wolfner kiadásában). Legfontosabb megállapítása: „az állat fal, az ember eszik, de az okos ember tud enni”. A magyar „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza tiszteletére bélszínszeleteket neveztek el, amit „Marica grófnő módra” tálaltak, miután elénekelte Kálmán Imre operettjének címszerepét. A másik híres énekes-színésznő, Déryné (Széppataki Róza, 1793-1872) a korabeli Magyarország majd minden városában megfordult vándorszínész társulatával. 27 operában lépett fel. Kolozsvári rakott káposztájáról emlékezik meg az irodalom. https://papageno.hu/featured/2018/02/igy-ettek-ittak-ok/ Liszt Ferenc (1811-1886) kedvencei közé sorolják a pulykamellet mandulás bundában,…

Tovább

A legnagyobb muzsikusok között szép számmal találunk gourmand-okat és gourmet-kat. Volt, akiről bort neveztek el, és volt, aki szakácskötényre cserélte a kottapapírt. Volt, aki a kávéért rajongott – és ezt az érzését dalba is öntötte – , és volt, aki az erőlevesért.  Claudio Monteverdi (1567-1643) a Dolce Novella félédes olasz, merlot fajta vörösbor névadója. Íze az eperéhez hasonlatos, még Napóleon is dicsérte. A mantovai herceg muzsikusa nem sok bort ihatott, inkább sokat éhezett az udvarban, mert gyakran elfelejtették kifizetni a bérét. A Dolce Novellához manapság friss epret is keverhetnek. Johann Sebastian Bach (1685-1750) őse, Veit Bach német származású pékmester 1590-ben Magyarországról vándorolt Weimarba. A zseniális muzsikus…

Tovább

Charles Spencer oxfordi egyetemi tanár kutatásai szerint a hangok is  fűszerezik az ételeket. Az új tudomány neve: multisense. A harmonikus zene az édes ízt emeli ki, a disszonáns a savanyút, a tengerzúgás a halak ízét. Sokak szerint a magyar konyhához a cigányzene illik a legjobban. Mellette jobb a pörkölt íze, jobb mellette sütni-főzni – úgy tartják. Spencer állítja, hogy a francia ételek népszerűbbek harmonikakísérettel, Puccini zenéje a tésztákhoz illik. A zenei élmény megváltoztatja az ízeket – ezt nem próbáltuk ki, mert a hangversenyeken általában nem illik enni. Az ízélményt befolyásolja az összes érzékszerv. Hasonlóan más körülményekhez, a zene is képes fokozni az ízeket. A klasszikus muzsika – állítólag bort…

Tovább