Gondolta volna, hogy Martha Argerich kedvenc női pianistája egy magyar művész? Még pedig nem más, mint Fischer Annie. Hogy miért? Ezért: https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&v=l80MFxe-dB4&feature=emb_logo (Via Slipped Disc)
Szerző: Papageno
A német csellóművésznő, Raphaela Gromes egy ismeretlennek tűnő csellószonátát rögzített Garmisch-Partenkirchen közelében, a hegytetőn. A műről kiderült, hogy Richard Strauss komponálta 16 éves korában. Abban nem tudunk állást foglalni, hogy hihető-e az a történet, hogy a felvétel valóban a hegycsúcson készült-e, mindenesetre a lemezborító és a videoklip is erre utal: https://www.youtube.com/watch?v=gMAt3aVfOIg Az viszont nem szép a zongoristától, hogy ő csak a hüttéig merészkedett… 🙂 (Via Slipped Disc)
„Azért jöttem én színésznek, mert érzelmileg olyan feltöltött lettem” – fogalmazott Szirtes Ádám, aki 1925. február 10-én született Tápiósápon, és 1989. július 27-én hunyt el Budapesten.
Mirella Freni 1935. február 27-én született Modenában, és ugyanitt hunyt el 2020. február 9-én. Repertoárján főképp Verdi, Puccini, Mozart és Csajkovszkij művei voltak, egyik leghíresebb szerepe Mimi a Bohéméletből. Mirella Freni első nyilvános fellépésén, tízévesen az iskolában Verdi Traviatájának Sempre libera című, igen nehéz áriáját adta elő. Két évvel később Puccini Pillangókisasszonyának egyik áriájával megnyert egy rádiós operaversenyt. Carmen Micaelájaként debütált szülővárosában, 1955. március 3-án. „Anyai nagymamám neves énekesnő volt. Édesanyámat is sokan biztatták, de valahogy nem volt bátorsága. És akkor jöttem én, az éretlen csitri, aki szemtelenül megvalósította azt, amit ő áhított. Micaela szerepe nemcsak debütálás volt, de életem…
A mi osztályunk és az Apa lánya lengyel, a Nem vagyok Miriam! svéd átlagemberekről szól, az Egy német sorsból egy szintén hétköznapi német asszonyt ismerünk meg. De mintha a földrajzi távolság nem számítana: a letaglózó, tragédiákkal, önáltatással, önfelmentéssel, ellentmondásokkal, súlyos titkokkal és szégyenfoltokkal teli történetek e tájon is ismerősek. Úgy tűnik, manapság a legjobb esetben is csak a mérlegelő gondolkodás kap teret, pedig a hibák újra el nem követése csak kritikai hozzáállással történhet. Ez energiát igényel, idő és munka befektetését: az okok felkutatását és megértését, azok analízisét, a jelenre és a jövőre vonatkozó következtetések levonását. A szembenézésre kényszerítő folyamat nem egyszerű,…
A Csokonai Színház történetében első ízben audionarrált előadással segítették a látássérültek számára a színpadi élmények befogadását január 24-én. A látássérült csoport a Csárdáskirálynő című nagy sikerű operett-előadásra látogatott el. A csoportot Petneházy Emőke, az AKKU (Akadálymentes Kultúra Egyesület) munkatársa vezette végig narrációjával az előadáson, melyet fülhallgató készülékeken keresztül hallgathattak. Az előadás előtt közös színpadbejárást is tartottak: a színház munkatársainak segítségével megérinthették az egyes kellékeket, bejárhatták az előadás tereit. A Csokonai Színház az idei évadban nyitott az akadálymentesítés felé: október óta több jelnyelvi tolmácsolással akadálymentesített előadással is várta a hallássérülteket. A sor folytatódik, az évad folyamán további jelnyelvi tolmácsolással és audionarrációval…
A Magyar Színházi Társaság 2020 januárjában indult beszélgetéssorozata a színházvezetés kérdéseit járja körbe Csizmadia Tibor moderálásával, a területet ismerő szakemberek – igazgatók, önkormányzati képviselők, jogi és gazdasági szakértők – bevonásával. A második beszélgetésen, február 10-én a mai struktúrát nagy mértékben megalapozó időszak, a rendszerváltás kerül fókuszba. https://www.youtube.com/watch?v=6kFoOp7qvZc&feature=youtu.be Milyen sikertörténetek és milyen kudarcok jellemzik ezt az időszakot? A beszélgetés vendégei különböző, de egyaránt érdekes szemszögeket kínálnak a rendszerváltás éveinek elemzéséhez: Marschall Miklós közgazdász, 1990 és 1994 között Budapest humán területekért felelős főpolgármester-helyettese, valamint két színházi alkotó, a korszak budapesti és vidéki színházi életében vezetőként is tapasztalatot szerző Szikora János és Zsótér Sándor. A február…
Karády Katalin, a 20. század első felének egyik legnépszerűbb magyar színésznője, akinek titokzatos élete ellentmondásos találgatásokra is okot adott.
Kiváló eredménnyel szerepeltek a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói a bécsi European Ballet Grand Prix versenyen. A junior korcsoportban, klasszikus kategóriában Pavleszek László 3. helyezést ért el, míg ugyanebben a korcsoportban, de modern kategóriában Doriti Katerina az első díjat hozta el, Engelmann András pedig a senior korcsoport modern kategóriájában ért el első helyezést. A bécsi (február 7.) és a brnoi (február 8.) gálán Engelmann András és Pavleszek László is táncol. (Via Magyar Táncművészeti Egyetem)
Charles Dickens alkotói folyamatába engednek bepillantást az angol író személyes levelei, melyeket egy idén nyíló londoni kiállításon láthat először a közönség. A 25 levél egy Dickens személyes tárgyait és saját könyvtárából származó kéziratait, valamint könyveit őrző gyűjtemény része. A kollekciót, amely egy amerikai gyűjtő több mint 40 évnyi munkájának eredménye, a londoni Charles Dickens Múzeum vásárolta meg és fogja kiállítani az év folyamán. Az intézmény az angol író születésnapjához időzítve jelentette be a gyűjtemény megvásárlását. A múzeum egyebek között a brit nemzeti örökségvédelmi alapítvány és az Art Fund művészeti alapítvány segítségével gyűjtötte össze a kollekció megvásárlásához szükséges 1,8 millió fontot. A…
