Szerző: Papageno

Több száz évig volt befalazva egy oxfordi kollégium falába az a kottakézirat, amelynek zenei anyaga feltehetően Thomas Tallishoz, szövege pedig VIII. Henrik angol király hatodik feleségéhez, Catherine Parrhoz köthető. A kéziratra még 1978-ban bukkantak az oxfordi egyetem (Corpus Christi College) felújítási munkálataikor. A kutatók a zenei anyagot még abban az évben kétséget kizáróan beazonosították, és Thomas Tallis egyik legfontosabb művének (Gaude gloriosa Dei Mater) korai változataként könyvelték el. A latin helyett angolul megírt szöveg azonban több kérdést is felvetett, amire csak most mondható ki közelítő bizonyossággal, hogy VIII. Henrik utolsó feleségétől, vagyis Anglia királynéjától származik. A kutatások szerint a királyné és…

Tovább

Britten operája, a Szentivánéji álom, Valahol Európában, Maya, Parasztopera, Chicago – operát, operettet, musicalt nem túl gyakran válogatnak a szelektorok a POSZT-ra. A chicagói hercegnővel a Budapesti Operettszínház első alkalommal szerepel a versenyprogramban. Lapozza fel online a fesztivál programfüzetét ide kattintva! „Sokak számára ez meglepetés lehet, de számomra nem volt kérdés, hogy A chicagói hercegnőnek a POSZT-on a helye, mert szakmai minőségét és szellemi színvonalát tekintve is professzionális alkotás. Amellett, hogy rendkívüli zenei igényesség, koreográfiai elegancia és ötletesség jellemzi, a darabértelmezést tekintve is unikális produkcióról van szó, ami messze túlmutat az eredeti librettón. Lőrinczy Attila és Béres Attila ugyanis úgy alakították át Kálmán…

Tovább

Őt olyan zeneművet választottuk, amelyek szervesen foglalkoznak a húsvét ünnepkörével, hagyományaival és vallási jelentőségével, és amelyeket mindenképpen érdemes megismernünk. Bach: Máté-passió Bach 1727-ben írt passióját először valószínűleg az év nagypéntekjén adták elő a lipcsei Tamás-templomban. Az európai kultúra számára Mendelssohn fedezte fel a művet, amikor modern kori bemutatóként, 1829-ben saját vezényletével adta elő újra. Az alkotást John Eliot Gardiner előadásában ajánljuk. https://youtu.be/y0WRWOqhlvI Mascagni: Húsvéti himnusz a Parasztbecsületből Mascagni Parasztbecsülete az olasz verista stílus egyik etalonja. Az opera hatalmas sikert ért el, az ősbemutatón (1890) a szerzőt negyvenszer tapsolták vissza. A mű cselekménye éppen húsvétkor játszódik, a húsvéti kórus Santuzza imájával…

Tovább

Malcolm Bilson a tavalyi Beethoven Budán Fesztiválon avatott fel egy korabeli, de modernek számító, már pedállal működő Graf fortepianót. Conrad Graf a leghíresebb és legfontosabb hangszerkészítő volt Bécsben nagyjából 1810 és 1840 között. Beethoven utolsó hangszere is a mester műhelyéből került ki. Bilson az akkori koncert kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az autentikusság ma egyszerűen nem megvalósítható. Ha Liszt lejönne közénk és játszana, akkor talán valamivel közelebb kerülnénk a korhű élményhez. Az a fontos, amit a saját hangszereinktől tanulunk. Idézzük most vissza a tavalyi koncertet, fesztiválélményt és döntsünk magunk az autentikusság kérdésében! Az idei fesztivál műsort ide kattintva böngészheti át.

Tovább

Bubnó Tamás, a Szent Efrém férfikar alapítója szerint Nyugat-Európában a bizánci és keleti szakrális zenei CD-k forgalma és a sok internetes letöltés azt jelzi, hogy nagyon népszerű most ez a műfaj. „Úgy látszik, ez a mély keleti szakralitás a nyugat-európaiakat is megérinti – mondja Bubnó Tamás, hozzátéve: ez Magyarországon is érzékelhető, a Szent István-bazilikában mindig telt ház előtt lépnek fel.” A tizenöt éves születésnapját ünneplő Szent Efrém Férfikar a grúz Iberi Férfikarral énekel együtt április 22-én a budapesti Szent István-bazilikában. A hangversenyen a Szent Efrém Férfikar Boksay, Ljudkevics, Ligeti és Zombola Péter műveit, a tizenkét tagú Iberi Férfikar a világon…

Tovább

április 17. – Téli rege Shakespeare és az idő. A Téli rege egyszerre filozofikus és az emberi psziché mélységeit is feltáró nagyformátumú mű, arról szól, hogy minden pillanat számít az életben, és ha valami elmúlik, akkor az kegyetlenül a múlté, mert visszahozhatatlan. Játsszon, hogy ott lehessen az előadáson! mikor: 19.00; hol: Radnóti Színház; mennyi: 1000-3900 Ft; további információ április 18. – Indul a Budapest Art Week Személyes találkozások művészekkel, megannyi laza tárlatvezetés kiállításokon, titkok felfedése galériákban és múzeumokban, közösségi élmény a kortárs képzőművészeti terekben. Hat nap művészet, amelynek csúcsa a záróprogram, a Nyitott Műtermek Délutánja. Bejárás a Rakpart, a volt Május…

Tovább

Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet. A táncelőadás a Magyar Nemzeti Múzeum Római kőtárában újabb jelentésrétegekkel bővül 2017. április 21-én 17 órától! Eurüdiké most kortárs világunk poklába száműzetik. Természetesen ide is követi őt szerelme, a görög mitológia híres dalnoka, ám Orfeusz hiába érti még az állatok nyelvét is, ez a világ számára kiismerhetetlen, a líra feltalálója egyszerre ügyefogyottá és tehetetlenné válik – nincs ereje szembemenni a 21. század világképével. Megpróbál megfelelni az Eurüdiké új ízlésvilágának. Orfeusz azonban nem képes megtagadni önmagát:…

Tovább

Ha nem is kortárs, de minden, a 2. világháború után írt opera: 2900 zeneszerző 7900 darabja. Thierry Vagne jóvoltából jött létre az adatbázis, aki folyamatosan frissíti a katalógust az új művekkel. Videónkon az Operaház két idei kortársopera-bemutatójának ajánlója látható.

Tovább

Richard Wagner dédunokája, Gottfried Wagner a Zürichi Központi Könyvtárnak ajándékozta magánarchívumát, amely áttanulmányozva minden bizonnyal új adalékokkal szolgál majd a Bayreuthi Ünnepi Játékok történetéhez. A könyvtárban már vagy egy nagyobb Wagner-agyag a zeneszerző zürichi éveit illetően. Az újonnan a közgyűjteménybe került dokumentumok között megtalálható a család antiszemita múltjáról nyíltan beszélő, ezért a Wagnerek közt fekete bárányának számító tudós és író, Gottfried Wagner publikációi és levelezése. Az Olaszországban élő, a családtól eltávolodott dédunoka, akinek édesapja a 2010-ben elhunyt rendező, Bayreuth-vezető Wolfgang Wagner, Aki nem üvölt a farkasokkal címmel írta meg önéletrajzát, és körülbelül egy évtizede jelentette meg A Wagnerek alkonya: a családi örökség…

Tovább