Szerző: Szatmári Róbert

Egy zenei fesztivál nem csupán a koncerteken elhangzó darabokból áll, hanem szervesen hozzátartozik az arculat is, amely arra hivatott, hogy felhívja figyelmünket az eseménysorozatra. Hogyan inspirálja egymást művész és kommunikációs szakember? Hogyan lehet megtalálni a megfelelő formát a tartalomhoz? Miért érdemes új utakat keresni a klasszikus zene népszerűsítésében? Mindezen kérdéseket Szabó Stein Imrével jártuk körül, aki a Fesztivál Akadémia új arculatáért is felel. – Többször nyilatkozta, hogy a klasszikus zene kommunikációjában „tisztes unalmat” lát, és véleménye szerint a zenei termékről szóló diskurzus nem közvetíti jól a zene igazi természetét, megrendítő erejét. Kifejtené ezt bővebben? – A klasszikus zene elit műfaj,…

Manapság sok mindenre kell ügyelniük a zenei fesztiváloknak, főleg akkor, ha klasszikus zene szerepel a repertoáron. Ezt csak nehezíti, ha a mégoly nemes, de talán a legkisebb érdeklődésre számot tartó kamarazenére specializálódik a rendezvény. Ezeknek ugyanis egyszerre kell értékteremtőnek és újítónak lenniük, hiszen tőlük is függ a műfaj jövője. Ráadásul nem elég ez a két szempont felelősségnek, de még ott a vírus is.   Kérdéses volt, hogy a Lockenhausi Kamarazenefesztivált egyáltalán meg lehet-e tartani, aztán szigorú szabályokkal ugyan, de július 2-tól 11-éig csak lezajlott. Az osztrák határ közvetlen túloldalán lévő kulturális események kevéssé ismertek itthon, pedig bőven van miből válogatni az igényes zene kedvelőinek. E…

Somogyváry Ákos bár nem sakkozik olyan jól, mint felmenője, számos területen van hasonlóság a pályájukban. Mindketten zenészek, karmesterek és egyaránt közük van a Himnuszhoz. Erkel Ferenc megírta, szépunokája pedig úgy érzi, ápolnia kell ezt az örökséget. Többek között hozzá köthető a Papageno.hu-n futó Himnusz-történetek sorozat is. Mi az, ami meghatározza életét Erkelen túl és innen, ezekről beszélgettünk. – Az első kérdés, ami mindenkinek eszébe juthat önnel kapcsolatban az, hogy egy zeneművésznél mennyire inspiráló és mennyire teher, ha történetesen Erkel Ferenc szépunokája? – Eleinte ez nem volt tudatos, nem is foglalkoztam vele, aztán egyszer csak eljött egy pont, egy életkor, amikor…

Tóth-Vajna Gergely fiatal tehetséges zenész, zenekarvezető, karmester, aki emellett orvosi diplomával is rendelkezik. Mint oly sok művész esetében, az ő életét is megváltoztatta a hirtelen jött járvány, Angliából tért haza, hogy a kialakult helyzetben itthon segíthessen, ezúttal orvosként. – Most önkénteskedni készülsz megint?  – Nem, most úgy tűnik, hogy végre eljutok a Balatonra, már nagyon vártam, eléggé zsúfolt volt a mögöttem lévő időszak. – Ahogy készültem az interjúra, és rólad olvastam, arra gondoltam, vajon minek tartod inkább önmagad: orvosnak vagy zenésznek? Egyáltalán lehet-e, tudsz-e választani? – Ez elég nehéz dilemma. Ikertestvéremmel, Zsomborral ez a kérdés végigkísérte életünket. Mindketten a Semmelweis…

Annak ellenére, hogy a járványhelyzet nem kímélte a hazai zenei életet sem, a friss BBC Music Magazine Awards győztes Kelemen Barnabás nem unatkozik: fellépésekre készül, tanít, fesztivált szervez, és azon gondolkozik, hogyan tud zenésztársainak segíteni addig, amíg a helyre nem áll a magyarországi koncertélet. Így tehát téma akadt szép számmal, beszélgettünk az idei, módosított Fesztivál Akadémia programjairól, a tanítás nehézségeiről, de szóba került új lemezfelvétele is, amelyen Penderecki 1. hegedűversenyét játssza a Londoni Filharmonikusok társaságában. – Amikor felhívtalak, hogy az interjú részleteiről beszéljünk, épp tanítottál, a helyzetnek megfelelően, online. Hogyan kell elképzelni egy ilyen órát? – A Zeneakadémia mellett a…

Már régóta sokakat foglalkoztat a kérdés, vajon kik fogják megtölteni a hangversenytermeket húsz vagy harminc év múlva. Vannak optimista forgatókönyvek ugyan, de inkább aggódnak a műfaj jövőjéért. Ha lesznek is látogatói a koncerteknek, lesz-e köztük valódi műértő, olyan, aki a lényeget is érzi? Társadalmi szokásból valószínűleg mindig lesz olyan réteg, aki komilfónak fogja tartani a megjelenést ilyen helyeken, a felső vezetők, a bankmágnások meg az arisztokrácia a Traviata vagy az Ötödik előadása után koccintanak a jövőben is, puszta illendőségből. De mi lesz a többiekkel, akiknek már mostanában se mond sokat a klasszikus zene? Előbb mennek el prózai színházba és néznek…

Ki gondolta volna akár csak pár hónappal ezelőtt is, hogy más szemmel fogjuk látni az olyan apokaliptikus víziót felfestő műalkotásokat, mint Wagner Ringje vagy Beckett művei? Bár a helyzet korántsem ennyire veszélyes, de mégis elő-előkerülnek ezek a víziók a fejünkben: a kép, ahogy az emberiség éppen túlélni akar, számvetést készítve múltjával. A túlélés ugyan talán túlzás, de a számvetés, az élet újragondolása semmiképp. A karantén alatt sok műfaj segít az idő kitöltésében a „magasművészeten” kívül is. A Kispál és a Borz, vagy Lovasi András szövegei, netán Lichter Péter „kísérleti horrorfilmje”, a 2017-es Fagyott május. Kedvünkre válogathatunk, vagy depis hangulatunk művészi…

Amikor leültünk Káel Norberttel beszélgetni, még nem tudtuk, hogy a koronavírus miatt a Müpa és sok más előadóhely is átmenetileg bezár. Ez természetesen érinti őt is, lévén zongoraművész, aki otthonosan mozog a klasszikus és a jazz zenében egyaránt. Norbert a közeljövőben lépett volna fel a Bach Mindenkinek című rendezvényen, ami sajnos szintén elmarad. – Sokat utazol, nemrég Indiából jöttél haza. Találkoztál a koronavírus-helyzettel? – Ott akkor ez még nem volt beszédtéma. A kulturális és zenei találkozások, élmények pedig fantasztikusak voltak. – Hamarosan ismét utazol, mégpedig Görögországba, ahol mesterkurzust tartasz és koncertet is adsz. Nyilatkoztad, hogy elsősorban nem a legfiatalabbakkal szeretsz…

Ha Beethovent hallgat az ember, akkor nemcsak zenét hallgat. Ő és a legnagyobbak, mint Bach, Mozart vagy épp Wagner esetében érzem azt, hogy a zene mögött, mellett vagy vele párhuzamosan egy másik, nem hangokból összeálló valóság is jelen van. Ilyen alkotója a zenetörténetből szinte minden zenehallgatónak van, az enyém Beethoven – Makszim Vengerov és a MÁV Szimfonikusok adtak Beethoven-estet a Müpában. Nem lehet elvonatkoztatni attól a történelmi háttértől, amelyben keletkeztek a művek, az azonos velük, miközben hallgatjuk őket, képsorokat, eseményeket, az ideák kivetülését is látjuk-halljuk. Beethoven olyan alakja a felvilágosodásnak és a kora romantikának a zenében, mint, amilyen Goethe az…

Eric Terwilliger kürtművész megbetegedése miatt Zempléni Szabolcsot kérte fel a Liszt Ferenc Kamarazenekar, hogy „ugorjon be” és játssza el Haydn D-dúr kürtversenyét a február 26-i koncerten a Zeneakadémián. Mindezt leginkább a kedvező csillagállás tette lehetővé, hiszen a fiatal szólista naptára is igen be van telve, de épp ráért két németországi koncert között. Vele beszélgettünk. – Mikor szereztél tudomást arról, hogy te játszod a szólót a Haydn-kürtversenyben? – Csak két napja. Ilyenkor gyors mérlegelés következik: ismerem-e a darabot megfelelően, aztán, megengedi-e az időbeosztásom. Amikor ezek tisztázódnak, csak akkor lehet nyugodt szívvel rábólintani a felkérésre. – Ilyenkor segít a döntésben, hogy nem…