• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Esterházy
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • JaMese podcast
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Színház Címlap

„Hej, ha az én galambocskám” – Szemes Marira emlékezünk

Szerző: Papageno2018. december 9.
Facebook Twitter E-mail
Szemes Mari - forrás: Fortepan / Szalay Zoltán
Szemes Mari - forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Szemes Mari Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész 1932. május 7-én született Sasváron, és 1988. december 10-én hunyt el Budapesten.

Szemes Mari a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Gellért Endre tanítványa volt, 1952-ben, 20 évesen kapta meg a diplomáját olyan nagy formátumú művészekkel együtt, mint Berek Kati, Váradi Hédi, Hacser Józsa, Horváth Teri, Buss Gyula és Szénási Ernő. Tehetsége már főiskolás korában igazi színházi szerephez juttatta: ő volt a Liliomfi egyik főszereplője, Erzsike, és játszhatta Ilmát is a Csongor és Tündében.

A főiskola befejezés után első szerződése a Madách Színházhoz kötötte, majd a mindenki számára kötelező vidéki két évben Szegeden játszott tovább. 1954-ben egy évadot a Petőfi Színházban töltött, ezután huszonkilenc évig volt a budapesti József Attila Színház vezető művésze.

Egyéniségéhez a modern asszonyok hiteles ábrázolása állt a legközelebb, de a klasszikus drámákban megtalálta a helyét. Játszotta Pék Máriát (Fejes Endre: Rozsdatemető), Lovasnét (Csurka István: Nagytakarítás), Gondos Esztert (Tamási Áron: Énekes madár), Angliai Erzsébetet (Robert Bolt: Éljen a királynő), Saroltot (Szörényi-Bródy: István, a király).

Kiváló humorérzékkel is rendelkezett, tévés és rádiós kabaréjelenetekben kacagtatta meg a közönséget. Az idősebb korosztályban kevesen akadnak, akik ne emlékeznének a Ványadt bácsi című Csehov-paródiára, amelyben a dadust játszó Szemes Mari ötpercenként elrebegett “Hej, ha az én galambocskám, Galuska Galagonyovics ezt megérhette volna!” sóhajával lejátszotta a színről a többi szereplőt, beleértve a Ványadt bácsit alakító Alfonzót is.

A XIII. kerület duplán volt az otthona, nem csak itt élt, de a második otthonának számító munkahely szintén a kerülethez kötötte. Az angyalföldi közönség a mai napig nagy szeretettel emlegeti szerepeit, ahogy a Katona József utcai háznak a lakói is emlékükben őrzik a Szemes családot és a művésznőt. 1984-ben átszerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja maradt.

A színház mellett a film sem volt idegen számára. 1949-ben állt először felvevőgép elé. Számos magyar filmben szerepelt és formált meg különféle nőalakokat, karakterfigurákat. Volt cselédlány (A harangok Rómába mentek, 1958), munkásasszony (Égre nyíló ablak, 1959), korcsmárosné (Kakuk Marci, 1973), nagymama (Napló gyermekeimnek, 1983).

Művészi munkáját számos rangos kitüntetéssel ismerték el. Két alkalommal kapott Jászai Mari-díjat (1960, 1970), 1979-ben kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1985-ben kapta meg. Hosszan tartó, súlyos betegség után 56 évesen, 1988. december 10-én hunyt el Budapesten.

(Via MTI)

színház csehov szemes mari
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésMár ötvenezer évvel ezelőtt is kiemelt szerepe volt az ékszereknek
Következő bejegyzés Dinyés Dániel: Játékok haladóknak – 9-99

Ajánlott Bejegyzések

Senki többet?

Nagyot ment New Yorkban az árverési piac – Íme, a legfrissebb hírek

2022. május 19.6 perc olvasás
Intermezzo

Bödöcs Tibor és Krasznahorkai László kapták a 2022-es Libri irodalmi díjakat

2022. május 19.3 perc olvasás
Christian Thielemann - fotó: Matthias Creutziger
Müpa magazin

A zene ünnepe – Christian Thielemann érkezik a Müpába

2022. május 19.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Bondoró Fesztivál Promóció

Határokon átívelő nagycsaládos móka – MeseKert a nyárindító Bondorón

Belefér egy pici szívbe koncert Grecsó Krisztiánnal - forrás: Várkert Bazár Promóció

Gyereknap a Várkert Bazárban

Csipike Promóció

Fodor Eszter: „Meghatóan szépen nyúltak az eredeti szöveghez”

Anton Pavlovics Csehov - Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL? Férfimese egy felvonásban / Gózon Kamaraszínház - MÁJ 27. PÉNTEK, 15:00 Kápolnásnyék, Halász Gedeon Eseményközpont Halász Kastély rendezvényterem - fotó: Gózon Kamaraszínház Promóció

Kálid Artúr: „Remélem, hogy sose kell kompromisszumot kötnöm”

Promóció

Gyereknapon mutatja be új meselemezét a HolddalaNap Zenekar

Magyar Nemzeti Múzeum - fotó: Incze László Promóció

Újra Múzeumok Majálisa a Magyar Nemzeti Múzeumban

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.