Szomorú vasárnap

Van egy mániám: ha valami nagyon megtetszik, akkor abból sok kell. Így esett meg velem, hogy észrevétlenül rengeteg feldolgozásban gyűlt össze a gépemen a Szomorú vasárnap című Seress Rezső-dal. Nagyjából három-három és fél órányi melankólia – gondoltam én; a végén majd még valami baj lesz. Nem lett. Sőt!

Oly bohó mai dal, mint egy rendkívül kellemes este szerelemmel. Félreelvonulós, elutazós meglepető kellemesség, kiszakadás…

Ahogy emberünk öleli hangszerét, úgy kellene ölelni, szeretni, tisztelni mindenkinek. Miként szólaltatja kisgitárját, tökéletes harmóniát…

Na már most én az ilyest szeretem de bazinagyonra! Ilyenek azok a pillanatok, amikből kimaradni nem…

Lassúgyors szenvedély vezet el a mindenségbe Rokia Traore folytottan erotikus hangja hallatáltal. Egy-egy félütemmel tud…

Emberünk billent, nem eldönthető, hogy most opera, musical vagy klasszi bárzongora az mit taporálni kívánik.…