Zárul a Gramofon-blog ötvenes-hatvanas évek hangfelvétel-esztétikájával, annak kiemelkedő alakjaivalfoglalkozó háromrészes sorozata. Az előző hónapokban Solti…
Könyv
Adam Beyer zongorakészítő 1784 telén egy kalapácsos billentyűszerkezettel megszólaltatható, behangolt üveglapokból álló hangszer ötletével kereste…
A „vissza a gyökerekhez” vonulatban remekelt egy több kritikus által szintén alábecsült fekete amerikai zenész, a nem csak számtalan hangszeren, de számtalan hangszeren gyakran egyszerre játszó Rahsaan Roland Kirk.
Kodály Zoltánné Péczely Sarolta jelenlétében mutatják be szeptember 27-én az Andrássy úti Kodály Emlékmúzeumban Bónis…
Mit keres egy pálcás vezető a historikus előadók világában? Tényleg szükség van rá egy régizene-együttesben…
A korabeli leírások alapján már a 17. században használtak olyan basszus- és lyraviolákat, amelyeken nemcsak…
1950-ben nem hogy egyetlen jazzszám, de egyetlen rhythm and blues lemez sem került listavezető helyre a Billboard összesítéseiben. Persze az afroamerikai közösségben, amely akkor a lakosság mindössze tíz százalékát tette ki, valamelyest más volt a helyzet. És volt egy zenész, aki valószínűleg a kezdetektől fogva a legtudatosabban kereste a közönség – kiváltképp az afroamerikai fülek – számára a bebopnál emészthetőbb formát.
A bolognai felsőoktatási rendszer bevezetése óta a művészeti egyetemek doktori iskoláiban több olyan DLA-értekezés jött létre, amelyek a muzsikus szakma érdeklődésére tarthatnak számot. Most induló sorozatunkban ezekből igyekszünk egy-egy rövid kivonat keretében válogatást adni. Elsőként Dr. Győriványi Ráth György Mahler Szimfonikus költemény két részben című művének átalakulása 1. szimfóniává. (Egy remekmű kialakulása egy zeneszerző-karmester műhelyében) című DLA-értekezését mutatjuk be, amely Mahler I. szimfóniájának budapesti és későbbi változatairól szól a gyakorló előadóművész szemszögéből.
A szöghegedűk kissé fátyolos, flageolettszerű hangját különböző hosszúságú, vonóval megszólaltatott rezgő acélszögek adták. A félkör…
A Modern Jazz Quartet 1952-ben, Dizzy Gillespie bigbandjének feloszlása után alakult meg, tagjai Milt Jackson (vibrafon), John Lewis (zongora), Percy Heath (bőgő) és Kenny Clarke (dobok) voltak. A zenészek eleinte kísérleti műhelyként kezelték az együttest, szinte alig léptek fel, főleg zenei elképzeléseiket próbálták ki.
