„Egész irodalmunkban ő a leghíresebb, legnépszerűbb, a legtöbbször olvasott, idézett, emlegetett humorista – holott tulajdonképpen filozófus volt. Egy izgatott, minden iránt érdeklődő filozófus, a XVIII. század felvilágosodásának legkövetkezetesebb és legtudatosabb utóda, a század tudományos igényű humanizmusának képviselője, aki bölcseleti életművet nem hagyott maga után, hanem kitűnő regényekben, gyönyörű novellákban, de nemegyszer mulatságos humoreszkekben fejezte ki különféle nézeteit és életfilozófiáját. A kor talán legeredetibb, legmeglepőbb témavilágú regényírója és novellistája, aki legszebb szépirodalmi műveit versekben írta meg.”
Így fogalmaz az 1887. június 25-én született és 1938. augusztus 29-én elhunyt Karinthy Frigyesről a Magyar irodalom arcképcsarnoka. 15 éves volt, amikor folytatásokban közölte a Magyar Képes Világ című lapa Verne hatása alatt született Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.
Az Így írtok ti című gyűjteményben megjelent paródiáit valószínűleg többen ismerik, mint a szatirikus irodalmi arcképek eredetijét. A Tanár úr kérem 1916-os megjelenése óta nagy népszerűségnek örvend. Novelláiban gyakran boncolgatta a férfi-nő kapcsolatot, és a sci-fihez közeli témákat is sokszor érintette prózájában. Utazás a koponyám körül című regényében az agydaganata miatt bekövetkezett eseményeket írta meg, benne aprólékosan részletezi agyműtétjét is.
Karinthy kiváló sakkozó volt, és ő fordította le Milne Micimackóját. Igaz, nem beszélt tökéletesen sem angolul, sem németül, a szövegek nyersforsítását nővére, Emília, azaz Mici készítette el, innen a név. Láncszemek című 1929-es novellájában leírta a hat lépés távolság elméletét:
Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek – ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen – ismeretség – alapon, mint ahogy mondani szokták: „Kérlek, te ismered X. Y.-t, szólj neki, hogy szóljon Z. V.-nek, aki neki ismerőse…” stb.
