Fischer Ádám 1949. szeptember 9-én született. A Kossuth-díjas dirigens nemzetközi karrierje 1973-ban, a milánói karmesterversenyen aratott győzelmével kezdődött, azóta a világ nagy operaszínpadainak és koncerttermeinek visszatérő vendége.
A karmesterhez két fontos hazai kezdeményezés, az évkezdő Teremtés, valamint a Budapesti Wagner-napok köthető, amelyek színhelye a Müpa. Fischer Ádám nem csupán zenei kérdésekben hallatja hangját, hanem művészként kötelességének érzi, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok problémáira is. Az alábbi összeállításban mindkét területet érintő megszólalásaiból válogattunk.
A Budapesti Wagner-napok a hazai és nemzetközi közönséget egyaránt lenyűgözi. A fesztivál művészeti vezetőjeként motivációiról és az eseménysorozat kulisszatitikairól is beszélgettünk vele.
Ekkor árulta el: „A Budapesti Wagner-napokra életem egyik rendkívüli ajándékaként tekintek, nagyon boldog vagyok, hogy sikerült elindítanom, és természetesen a külső tényezőktől befolyásoltan, de addig szeretném folytatni, amíg művészi kihívást látok benne. Örömmel tölt el, hogy a fesztivál programjai évről évre érdeklik a közönséget, de bevallom őszintén, hogy sosem gondoltam úgy, hogy a magyar közönségnek éppen az én Wagner-interpretációmra lenne szüksége. Egyszerűen csak szeretnék megtalálni valamit Wagner zenéjében, amiről eddig még nem tudtam.”
Azt is hozzátette: „Az egyik művészi cél az volt, hogy felfedezzük a Wagner-drámákban rejlő zenei és színpadi finomságokat. Wagnerről azt hiszik, hogy bombasztikus a zenéje, és minden érzelme túldimenzionált. Meg akartam mutatni, hogy ez nem igaz. Érzésem szerint a túlságosan hősies és bombasztikus előadásban elvesznek az apró emberi reakciók, amik nagyon fontosak Wagnernél.”
És ha már a Müpa és Fischer Ádám különleges kapcsolatát említjük, nem szabad elfeledkeznünk az új évet köszöntő koncertről sem, amellyel a Müpa 2008-ban indított el egy nemes hagyományt: ekkor Fischer Ádám áll a pulpituson, és vezényli Joseph Haydn A teremtéscímű oratóriumát.
A Bécsi Staatsoper tiszteletbeli tagsága kapcsán kaptunk útmutatást arra, mitől függ a Mozart-operák sikere. A válasz egyszerű: minden a megfelelő szereplők kiválasztásán áll vagy bukik, hiszen a zeneszerző saját korának művészeit és az ő egyéni adottságaikat vette alapul egy-egy ária megkomponálásakor.
Fischer Ádám a közéletben is aktív. A Düsseldorfi Szimfonikusok fő-zeneigazgatójaként 2016-ban alapított egy emberi jogi tevékenységet díjazó elismerést: „Számomra fontos, hogy felrázzuk az embereket. Persze ez nem úgy történik, hogy az emberek megváltoznak és kiállnak az emberi jogokért, ha meghallják a koncertet. De hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy gondolkodásra indítsuk őket. A szabad és toleráns társadalmat, amelyben élünk, nem ajándékba kaptuk. Ha azt akarjuk, hogy a következő nemzedék is ebben élhessen, segítenünk kell.”
2018-ban zenészi tevékenységéért és politikai aktivitásáért ismerték el. A Wolf-díj átadásán így fogalmazott: „Az emberi és polgári jogok védelmezőivel szembeni bizalmatlanság világszerte terjedőben van. Ezért különösen fontos mostanság újra és újra elmondani, hogy a jogállam védelme az egyik legfontosabb ügy egy demokráciában. Mi nem az államot támadjuk, hanem a demokráciát védjük. A demokratikus kormányoknak üdvözölniük kellene a civil jogvédők tevékenységét ahelyett, hogy harcolnának ellenük.”
2019-ben, 70. születésnapja alkalmából életrajzi kötet jelent meg róla Olpatka András tollából.
