A legutóbbi szekrény után, és még mindig a nyári aukciós uborkaszezon enyhítésére, ezúttal kalandozzunk egy kicsit a könyvek árverési piacán, különös tekintettel egy olyan kiadványra, amelyik nemcsak hogy ott van a legdrágábbak között, de amelyik minden felbukkanó példányával képes újra és újra csúcsokat dönteni. Persze tényleg egy igazi különlegességről van szó – több szempontból is.
A világ jelenleg árverésen legdrágábban elkelt nyomtatott könyve a Bay Psalm Book (Öbölbeli zsoltárkönyv), amelyet 1640-ben a massachusettsi Cambridge-ben adtak ki. Ez volt az első Amerikában nyomtatott könyv, és igazán nem lehet mondani, hogy takarékoskodtak volna vele: nem kevesebb, mint 1700 példányban készítették el. Csakhogy ma már mindössze tizenegy példány ismert belőle, így egyáltalán nem lehet csodálkozni, hogy amikor ezek egyike 2013 novemberében kalapács alá került a Sotheby’s New York-i aukcióján, akkor David Rubinstein amerikai milliárdos üzletember nem sajnált 14,2 millió dollárt (3,124 milliárd forint) is megadni érte.
Ezt megelőzően a könyv egy példánya utoljára 1947-ben fordult meg árverésen, akkor 151.000 dollárt fizetett érte új tulajdonosa.
Persze van ennél is drágább „könyv”: Leonardo da Vinci Hammer Kódexét (vagy más néven Leicester Kódex), ezt a hetvenkét oldalas, rajzokkal sűrűn illusztrált kéziratot a reneszánsz mestertől 1994 novemberében a Christie’s New York-i aukcióján 30.802.500 dollárért (6,156 milliárd forint) vette meg Bill Gates, a Microsoft alapítója és tulajdonosa.
Gates röviddel a vásárlás ki is adta a könyv digitalizált változatát CD-ROM-on, hogy bárki hozzáférhessen.
Csakhogy ez a könyv, mivel kézzel írott, valójában tehát kódex, vagyis könyvformába kötött kéziratlapok, így külön kategóriát képvisel a műkereskedelemben (is). Mint ahogyan külön kategória a be nem kötött, vagyis a szó legszorosabb értelmében vett kéziratoké: ezek közül ma a legdrágább Antoine de Saint-Exupéry Au centre du desert (A sivatag közepén) című kisregényének 1936-ban 57 oldalra kézzel írt eredeti példánya, amelyért 2009 júniusában Párizsban 312.750 eurót (88 millió forint) fizetett ki valaki egy árverésen.
És akkor, csak közbevetőleg, nézzük meg ezeknek a kategóriáknak a hazai csúcstartóit is:
-
-
- itthon a legdrágább könyv Thuróczy János Krónikája, amely 1488-ban Augsburgban nyomtattak, és a Központi Antikvárium 2016 decemberi árverésén 28 millió forint volt a leütési ára;
- a legdrágább kódex a Jura Civilia című, a tárnoki városok 15. századi, kézzel írott jogkönyve, amelyért 2003 májusában ugyancsak a Központi Antikváriumban adott meg valaki 22 millió forintot (plusz a jutalékok);
- a legdrágább kézirat Petőfi Sándor Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? és Két ország ölelkezése című verseinek, valamin A munkácsi várban című verse első két strófájának első leiratait tartalmazó, a költő által alá is írt, 1848-ban született négyoldalas kézirata, amely 2012 áprilisában a Csók István Antikvitás árverésén 34 millió forintos leütés után talált új gazdára.
-
Na és akkor most végre lássuk azt a különleges könyvet, amelyiknek ma öt példánya is ott van a világ legdrágább tíz könyve között.
John James Audubon (vagy franciásan, ahogyan szintén szokták emlegetni: Jean-Jacques Audubon) 1785-ben született Haitin, Jean Rabin néven, egy az akkori francia fennhatóság alatt álló szigeten már gazdálkodó, korábban francia tengerésztiszt (egyik) törvénytelen gyermekeként (ezért is kapta először édesanyja nevét). Kalandos gyermekkor, majd – nyilván apja nyomására – némi tengerészeti képzés után 1803-ban Franciaországból Amerikába hajózott (ekkor már apja nevét viselve, amelyet itt kezdett el angolos formában használni). Sokféle üzleti vállalkozásba fogott, de igazából mindig is a természet, főleg a madarak érdekelték.
Kitanulta az állatpreparálás fortélyait, de ő volt az is, aki talán először „gyűrűzött” madarakat: fészkekben talált fiókák lábára fonalakat kötött, és ezek segítségével megállapította, hogy vándorlásaik után a következő évben mindig ugyanarra a fészekre térnek vissza. Sokat utazott, vadászott, preparált, megfigyelte az állatokat, és emellett festett is, csak sajnos első madárportré-sorozatának mintegy kétszáz lapját egy hosszabb útja alatt otthoni farmján összerágták a patkányok. Ekkor határozta el, hogy sokkal nagyobb szabású projektbe fog: összegyűjti és megfesti Amerika minden madárfaját.
Innentől mindent ennek a munkának rendelet alá: azért vállalt rajztanári állást gazdag szülők gyermekei mellett, festett portrékat, vagy tájképeket, hogy azok árából tudja finanszírozni a vállalkozást. Rengeteget utazott, sorra készültek a madár-portrék, így 1826 őszén több mint háromszáz rajzával érkezhetett meg Liverpoolba, hogy Angliában kiadót találjon a munkájának. A költségek előteremtésére nemcsak előfizetőket gyűjtött – akik között ott volt IV. György brit uralkodó is –, hanem festményeit és az általa elejtett állatok bőrét is „vásárra vitte”. A munka teljes költségei végül 115.640 dollárt tettek ki (számítások szerint ez olyan kétmillió mai dollár lenne).
Ami pedig így 1827 és 1838 között végül is létrejött, az 435 darab, 99×66 centiméteres, főleg rézmetszéssel sokszorosított (de készültek lapok akvatinta-technikával is), majd egyenként, kézi festéssel színezett lap lett, amelyeken összesen 497 észak-amerikai madárfaj mintegy hétszáz példányát lehet megcsodálni. Hogy pontosan hány darab készült a lapokból, azt nem tudjuk, de becslések szerint kétszáznál biztosan nem több; ezek közül ma százhúsz teljes sorozatról van tudomásunk, amelyek nagyobb része közgyűjteményekben található, mindössze tizenhárom van magánkézben.
Később Audubon úgy döntött, hogy drága lapok mellett kiadja a teljes anyagot egy olcsóbb, litográfiával sokszorosított kiadványban is; ezt Philadelphiában adták ki 1844-ig, hét kötetben.
A teles sorozatból többet be is kötöttek, így jött létre a Birds of America (Amerika madarai) című könyv, amely egyrész nyomtatott, hiszen lapjai sokszorosító-technikával készültek egyformára, másrészt viszont bizonyos fokig kódexnek is tekinthető, hiszen minden egyes lapja egyéni módon színezett. Ezeknek a könyveknek egy példánya már 1839-ben bekerült a Michigan Egyetem könyvtárába: az amerikai oktatási intézmény akkor 970 dollárt fizetett ki, hogy segítse a természettan oktatását (ez az összeg ma körülbelül 80.000 dollár értéknek felel meg). Később aztán a piacon hozzáférhető kevés számú példányok ára egyre emelkedett:
2000 márciusában Saud Al-Thanikatari sejk már 8,8 millió dollárt kellett kifizessen egy Christie’s-aukción, hogy magáénak mondhasson belőle egyet (amivel akkor ez lett minden idők legdrágábban elárverezett könyve);
- 2010 decemberében a Sotheby’s londoni aukcióján valaki már 7.321.250 fontot (11,5 millió dollár, 2,422 milliárd forint) adott egy példányért (amivel át is vette a vezetést a legdrágább könyvek listáján, és még mai ez a harmadik legdrágábban elkelt nyomtatott könyv);
- 2012 januárjában egy szerencsés licitáló a Christie’s New York-i árverésén „potom” 7,9 millió dollárért (1,86 milliárd forint) hozzá tudott jutni; 2018 júniusában a Christie’s, New York-i árverésén pedig 9.650.000 dollárt (2,708 milliárd forint) fizetett ki valaki egy teljes első kiadásért.
Mindezt a sikert persze a szerző már nem láthatta: az 1848-tól egyre erősebb szellemi leépülés jeleit mutató Audubon1851. január 27-én családja manhattani otthonában meghalt. De gyönyörű madarai a mai napig őrzik az emlékét.
