Vallás és alkohol, ez a téma a Mózes és Áron kapcsán egyszer már előkerült, ott azonban nem a bor tilalmával volt a probléma. Mit tehet azonban valaki, ha történetesen muzulmán, tehát szigorúan tilos szeszesitalhoz nyúlnia? Ha Ozminnak hívják, és A szöktetés a szerájból hőse, akkor természetesen iszik…

Mozart daljátékát előszeretettel veszi górcső alá a mai rendezői színház, hiszen a történet a remekül átültethető napjainkra: a nyugati világ és az iszlám konfliktusa ideális alapot biztosított Mozart 1782-es művéhez, és szolgáltat a mai napig is. Belmonte, a fiatal spanyol nemes szerelme, Constanze kiszabadítására indul, akit kalózok rabolták el tőle. Szelim pasa háreme számára megvásárolja a lányt, és Ozminnal őrizteti őt, valamint a lány két kísérőjét, Blondét és Pedrillót.

A cselekmény szövevényes és pergő, ahogy Mozartnál megszokhattuk, van álruha és álnév, van féltékenység, és újra egymásra találás. Belmonte és szolgája, Pedrillo a második felvonásban azon mesterkednek, hogy elvonják Ozmin figyelmét, így kiszabadíthassák Constanzét és Blondét a szerájból. Ekkor támad az az ötletük, hogy leitatják Ozmint: igen ám, de a férfi muzulmán, így tehát nem ihat bort. Pedrillónak azonban nem kell sokáig győzködnie, Ozmin hamarosan kötélnek áll… a probléma azonban, hogy a szöktetésig még több óra van hátra, Ozmin pedig idő előtt józanodni kezd. Ekkor kezdődik csak a valódi galiba!

PEDRILLO

Vivát Bacchus, éljen!
Gondot, bajt ő eltemet.

OSMIN

Jaj, ha mernék, jaj, ha innám!
Lát-e Allah engemet?

PEDRILLO

No, nyúljon érte,
Ne nézze, le véle,
Ej, hát sose nézze a bort!

OSMIN

Jaj, már is ittam,
Ez aztán a baj.

(részlet a daljátékból)

Az „Éljen Bacchus” kezdetű ária angol felirattal: