Az Operaház teljes körű rekonstrukciójának tervezője Zoboki Gábor, aki neves építészként opera- és Opera-rajongó. Ő tervezte a Müpát és az Erkel Színház átalakítását is. Az Operaház felújításával kapcsolatban legapróbb részletekhez fűződő érdekességeket is megosztotta az Urbanista blogban.
„Az Operaház a magyar építészet remekműve, Ybl Miklós egyik utolsó kiemelkedő alkotása, a 19. századi nemzeti építészetünk esszenciája. Ráadásul alig van operaház Európában, amelyik eredeti formájában, átépítés nélkül fennmaradt volna – se az olasz, se a német operakultúra területén” – mesél Zoboki Gábor az épületről. A felújítást követően ugyanabba a házba léphetünk be, amely 1884-ben, a megnyitón várta a látogatókat, köztük őfelsége Ferenc József császárt, aki korábban kikötötte, hogy a budapesti nem lehet nagyobb a bécsi Operaháznál. A legenda szerint a megnyitón azt mondta: „valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”.
Zoboki Gábor így fogalmazott az Operaház jelentőségéről:
Az Ybl által tervezett épület a kor legnívósabb német és olasz operaházainak építészeti szintézisét jelentette. Ybl neoreneszánsz stílusérzéke olyan csodálatos, hogy méltó módon vetik össze a valóban reneszánsz kori „középületelődeivel”. Nem látom értelmét bármit változtatni rajta, ami nem a korszerű operajátszás feltételeit szolgálja.
A megnyitó idején világszínvonalat képviselt az Operaház: a színpadtechnikától a nézőtér akusztikai jellemzőin át a pazar belsőépítészetéig a műfaj rangjához méltó és a lehető legkorszerűbb volt.
A háború után azonban mindent eltüntettek, ami az arisztokráciára emlékeztetett, legutóbbi, jó harminc évvel ezelőtti nagy felújítás során pedig sokat romlott a ház akusztikai nívója, ráadásul az NDK-ból származó színpadtechnika már a maga korában sem a legfejlettebbek közül valónak számított.
Az Olümposz világában vagyunk, Apolló lantjátékát hallgatják az ott lakó istenek és múzsák. Itt minden az illúzióinkat szolgálja. Még el sem kezdődik az előadás, de minket már elvarázsol a bejárat, a díszlépcső, a festmények, a színek, a bojtok és rojtok. Olyan ez, mint egy templom, ahol a füstös félhomályban érvényesül leginkább az építészet, képzőművészet és zene hatása
– fogalmazza meg a felújítás esszenciáját Zoboki Gábor.
Zoboki Gábor vezetésével összesen háromszáz mérnök dolgozik a ház felújításán. Részben korabeli leírások alapján rekonstruálják az Operaházat, de olyan nyomokat is felhasználnak, mint az egykori számlák, amelyekből olyan apró részletek is kiderülnek, melyekre most, a felújítás során különös gondot fordítanak annak érdekében, hogy a ház visszanyerje korabeli pompáját.
Zoboki Gábor fontosnak tartja, hogy Magyarország egyik legpatinásabb műemlék épületét korhű állapotának megfelelően állítsák helyre, emiatt minél inkább visszanyúlnak Ybl Miklós eredeti terveihez. Az Operaházban működtek festőművészek, szobrászok, lakatosok, valamint férfi és női varroda, kalapos, parókás, cipész, ötvös és a díszletkárpitos műhely is. Ez mind kikerül az Eiffel Műhelyházba, ami újabb tereket szabadít fel.
(Via Urbanista)
