Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Ruttkai és kora Legendás nyári szabadtéri előadások Szegeden és a Margitszigeten

Legendás nyári szabadtéri előadások Szegeden és a Margitszigeten

Milyen volt Latinovits Cipollája a Mario és a varázslóban? Hogyan alakította Savonarolát, a hírhedt firenzei papot? Mi volt a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitódarabja? Tudta, hogy Tőkés Anna minden nyáron Évának „állt”? Milyen lehetett Csortos Gyula és milyen Gábor Miklós Lucifere? Dunakanyar, Iphigéneia Auliszban és egyéb dús, nyári színházi „ügyek”.

- hirdetés -

Elsőbálozók
A folyamatos repertoárral rendelkező, „intézményesített” szabadtéri színház tradíciója Magyarországon egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. Noha már jóval ezelőtt is felmerültek szabadtéri társulati kísérletezések – például az 1918-as Margitszigeti Színkör, vagy a szintén margitszigeti Modern Játékok –, rövid működésük miatt ezek nem bizonyultak hagyományteremtő vállalkozásoknak.

- hirdetés -

A Szegedi Szabadtéri Játékok ötlete Hont Ferenc rendező nevéhez fűződik, aki európai utazásai során azt tapasztalta, hogy mennyire közkedvelt a nyugat-európai régióban a szabadtéri színházi műfaj.

1931-ben a Dóm téren a Nemzeti Színház előadásában bemutatásra került a Magyar passió Hevesi Sándor rendezésében, Lehotay Árpád, Aczél Ilona, Hettyey Aranka, Gál Gyula, Tőkés Anna, Abonyi Géza, Eőry Kató főszereplésével. (Mellékszerepben feltűnt ezen az előadáson például a fiatal Major Tamás és Tímár József is.) A produkció sikeresnek bizonyult, a hazai közönség nyitottan fogadta az addig itthon ismeretlen keretek közt létrejött előadást.

Ide kapcsolódik:
Akinél non-stop szólt a rock’n’roll – Tőkés Anna élete

A Szegedi Szabadtéri Játékok leginkább történelmi témák felé orientálódott, de műsoron szerepeltek operák is, például a Parasztbecsület, a Turandot vagy a Hunyadi László. Az ember tragédiája szinte minden évben látható volt kisebb-nagyobb változtatásokkal. Herczeg Ferenc Bizánc című történelmi tragédiája is bemutatásra került itt 1936-ban.

Az ember tragédiája
Az ember tragédiája próbája Szegeden – fotó: Színházi Élet, 1933/ 36. 40. (ADT)

1938 júniusában megnyitotta kapuit a nagyérdemű előtt a Margitszigeti Szabadtéri Színpad a Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal rendezésében készült Szentivánéji álommal.

Amíg a Tisza-part „slágerdarabja” a Madách-tragédia, addig a Margitszigeté a Szentivánéji álom és a Csongor és Tünde lett. Utóbbit 1938-ban mutatták be Szabó Sándor, Gobbi Hilda és Szörényi Éva főszereplésével.

A Margitszigeti Színpad kevéssé a történelmi vonalat követte, inkább a klasszikusok színrevitele mellett kötelezte el magát, többek között kiváló Shakespeare-darabok kerültek bemutatásra. A vihar Szabó Sándor, Táray Ferenc, Lehotay Árpád, Lukács Margit főszereplésével készült. Feltűnt ezen az előadáson az ekkoriban még pályakezdő, ám a következő érában meghatározó szerepkörrel bíró színészgeneráció is: Várkonyi Zoltán, Major Tamás és Olty Magda. Az 1939-es Ahogy tetszik szintén fontos produkciónak bizonyult a Margitszigeten Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Olty Magda, Tímár József legendás alakításaival.

Sztárparádé

Hont Ferenc rendezésében a Dóm téren először 1933-ban mutatták be Madách Imre darabját. A grandiózus előadás 450 szereplővel, 70 tagú zenekarral, 100 tagú énekkarral, 8 színpadon, vetített díszletekkel. 1933-tól egészen a háborús évekig minden nyáron repertoáron szerepelt ez a darab.

A legendás előadás az 1934-es nyárhoz fűződik, ugyanis ebben az évben tarolt a Táray Ferenc (Ádám), Tőkés Anna (Éva) és Csortos Gyula (Lucifer) szereposztás. A ’30-as években olyan ikonikus nevek társulnak ehhez az előadáshoz, mint Lehotay Árpád, Beregi Oszkár, Kiss Ferenc vagy a fiatal Básti Lajos, Ungvári László és Várkonyi Zoltán. Évát minden alkalommal a csodálatos, mély hangú Tőkés Anna játszotta.

Szeged, Dóm tér
Szeged, Dóm tér, 1942 – fotó: Fortepan

#anekdota

Ungvári László meséli Várkonyi Zoltánhoz fűződő barátságának kezdetét: „Első találkozásunk a Szegedi Szabadtéri Színpadon esett. Mindketten kezdők voltunk, én első éves „nemzetis”, ő frissen végzett főiskolás. Egy-egy angyalt játszottunk a Tragédiában. Nap közben nem igen volt tennivalónk, Beregi Oszkárral csellengtünk, kirándultunk, beszélgettünk. Előadás után halászlézni jártunk Zolival a Tiszapartra, borozgattunk, táncoltunk, csaptuk a szelet a szegedi lányoknak. Gyakran csak hajnalban vetődtünk haza. Fiatalok voltunk, vidámak, bohémek. A lent kötött jó barátság Pesten is megmaradt. Közben Zoli is a Nemzetihez szerződött. (…)” (Várkonyi Zoltán. Szerk. Elbert János, Szántó Judit. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1980.)

Szeged, Tisza-part
Szeged, Tisza-part, 1941 – fotó: Fortepan

1965-ben Vámos László rendezésében állították színre Madách tragédiáját pazar szereposztással: Nagy Attila (Ádám), Ruttkai Éva (Éva), Gábor Miklós (Lucifer). Bessenyei Ferenc, Almási Éva, Békés Itala, Újréti László és olyan – még főiskolás – színművészek remek alakításokat nyújtottak, mint Molnár Piroska, Dőry Virág, Huszti Péter vagy Ronyecz Mária.

Körszínház

A Kazimir Károly által vezetett Thália Színház nyári „játszótere” a kultikus Körszínház volt, amely 1958-ban nyitotta meg kapuit a Városligetben. (Helyén később a Globe Színház működött.)

Az intézmény centrális elrendezésű tere remek alternatívát kínált a klasszikus görög drámák bemutatására. Ennek szellemében tűzték műsorra 1960-ban a nagy sikerű Iphigéneia Auliszban című Euripidész-tragédiát, amely Sennyei Vera remek alakítása nyomán lett igazán meghatározó és emlékezetes Kazimir Károly rendezésében. A színésznő így nyilatkozik az előadással kapcsolatos élményéről a Film Színház Muzsika 1960-as nyári számában: „Nem »kirándultam« ebben a drámai szerepben, hanem hazatértem.” Partnerei Mádi-Szabó Gábor és Váradi Hédi voltak.

A Körszínház két másik estről is emlékezetes: az emblematikus Mario és a varázslóról és a Fiorenzáról. Mindkettő Latinovits Zoltán és Somogyvári Rudolf főszereplésével készült szintén Kazimir rendezésében. A Film Színház Muzsika júliusi száma így ír a „mágusról”: „Latinovits sikere láthatólag bűvöletes erejű játékában van.” Elképesztő, szinte félelmetes átéléssel alakította Savonarolát, a firenzei papot. (Az előadás ide kattintva tekinthető meg.)

Dunakanyar

A szentendrei Szirtes-rendezésről, a Dunakanyar című előadásról, Ruttkai Éva és Sztankay István főszereplésével egy előző cikkünkben olvashatnak:

Ide kapcsolódik:
Dunakanyar – Kortalan klasszikus Ruttkai Évával és Sztankay Istvánnal

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!