Két európai irodalmár szakmai szervezet kezdeményezésére, számos írószövetség támogatásával indult el a FreeAllWords.org (Szabadságot Minden Szónak) weboldal, melynek célja, hogy az irodalom eszközein keresztül ismertesse meg a széles közönséget a belarusz és az ukrán nép harcával. Bárász Péter ebben a blogban fordítja majd magyarra a mai szerzők mai eseményekre reflektáló kisprózáit és verseit. A kezdeményezésről és a blog tartalmáról így ír:
Az EWC (European Writers’ Council) és a CEATL (Conseil Européen des Associations des Traducteurs Littéraires) – két európai szervezet, az elsőbe írószövetségek, a másodikba műfordító egyesületek tömörültek.
Én mindkettőnél érdekelt vagyok egy-egy tagszervezet aktív tagjaként: egyrészt a Magyar Műfordítók Egyesületének (MEGY), másrészt pedig a tavaly a hatóságok által megszüntetett Belarusz Írók Szövetségének, illetve (helyette, automatikusan) illegális utódjának – a Belarusz Írók Társaságának (mindkettő rövidítése СБП).
Nos, e két európai irodalmár szakmai szervezet égisze alatt, valamint még egy tucatnyi írószövetség és/vagy szponzor részvételével/támogatásával elindult egy nagyon fontos és ráadásul érdekes projekt a FreeAllWords.org – fordítsuk talán így: Szabadságot Minden Szónak.
A cél jól látható, egészen pontosan artikulált: megismertetni az olvasót a belarusz és az ukrán nép véres harcával a gonosz ellen. Természetesen a szépirodalom eszközeivel. Mai szerzőknek a mai eseményekre reflektáló kisprózáit és verseit fordíttatják le minél több nyelvre. Szerzők szerint csoportosítva jelennek meg a művek és fordításaik a fent említett honlapon, az összes bemutató és kísérő szöveg angolul van.
Én vagyok az egyetlen magyar résztvevő, de a honlapon felsorolt fordítók között ne keress, kedves olvasó: mivel Belaruszban élek, biztonsági okokból nem szerepelek ebben a „tartalomjegyzékben”.
Aki esetleg nem tudná, ha elolvassa az azon a honlapon már megjelent és még készülő fordításaimat (már ott is névvel), azonnal meg fogja érteni, mit jelent, hogy „biztonsági okok”. (A fent említett CEATL angol és francia nyelvű folyóiratában másfél éve megjelent egy cikkem – aláírás nélkül…) Egyelőre – természetesen – belaruszból készítek fordításokat a FreeAllWords.org számára, de mivel én vagyok az egyetlen magyar, az ukránokat is tőlem várják, csakhogy energiám nem végtelen.
Csináltam én már „antológiát”, nem egyedül, de fő ötletgazda/szerkesztő és nem utolsó sorban fordítói minőségben (lásd itt).
No de nemzetközi antológiába eddig nem sikerült belecsöppennem. Hajrá! Mindent, amit lefordítok, át fogok hozni ide, a blogomba (adott esetben ukránt is, pedig az ukrán nyelvben nincs is „Ў” betű).
Némileg megváltozott (kiszélesedett, bár ideiglenesen be is szűkült: mai irodalomra) a blog látóköre, ennek megfelelően a címe is „hangosabb” lett, mert a történések immár fülsiketítőek.
Ezért nem is lesz mostanában könnyű olvasmány errefelé, akár úgy is mondhatnám, hogy csak jó idegzetű olvasóknak ajánlom. Pedig kötelező érvénnyel kellene mindenkinek ajánlani. Valami olyan gondolatmenet miatt, amiért 2020-ban egyszer csak kötelességemnek éreztem, hogy Faludyt fordítsak belaruszra.
Azt, hogy Tanuld meg ezt a versemet. Mert ez a vers a világ összes iskolájában kötelező olvasmány kellene legyen. (1980-ban írta, Csernobil előtt hat évvel!)
Kedves olvasóm, míg e sorozat első darabjára vársz, olvasd el Faludy versét ide kattintva.
Egy legalább 5-8 darabosra – és persze nem rövid időre – tervezett „alsorozattal” ébresztem most csipkerózsika-álmából az Ў – A szabadság blogját. Három fordítással vagyok kész, elsősorban mennyiségi okokból hozom ide őket külön-külön, de azért is, mert ebben a blogban eddig is igyekeztem minden írásomban egy konkrét szerzőre koncentrálni – ez már hagyomány.