Két európai irodalmár szakmai szervezet kezdeményezésére, számos írószövetség támogatásával indult el a FreeAllWords.org (Szabadságot Minden Szónak) weboldal, melynek célja, hogy az irodalom eszközein keresztül ismertesse meg a széles közönséget a belarusz és az ukrán nép harcával. Bárász Péter sorozatának következő fordításait, Dzmitrij Sztrocau verseit közöljük.
Dzmitrij Sztrocau oroszul író belarusz költő 60. születésnapjára az alábbi versfordításokat kapta tőlem ajándékul, amelyek a FreeAllWords.org honlapján jelentek meg.
Eredetileg építészmérnök, valójában irodalomszervező, saját könyvkiadója volt, amíg lehetett, könyvei egy részét maga tervezte. Ja, és persze, mint a rendes emberek nem kis része – börtöntöltelék. Hogy ez az elfoglaltsága ne váljék rendszeressé, jelenleg külföldön él.
Megzenésített verseit ő maga énekli, látványos versmondó stílusának saját maga adta a „poétikus táncok” nevet.
850 sor című verseskötetével 2007-ben elnyerte az úgynevezett Orosz díj harmadik fokozatát, 2020-ban pedig megkapta a Norvég Írószövetség által alapított A szólásszabadságért díjat.
feleségemmel
nem vagyunk forradalmárok
pártonkívüliek és fegyvertelenek
házunkba beköltözött egy sárkány
páncélozott és húsevő
leginkább a gyermekeinket szereti
már megverettek ők és megnyúzattak
mint a kínai kutyák
szörnyen belefáradtunk a bújtatásukba
nincs már több rejtekhelyünk
mit tegyünk
békeszeretők
sárkánybarátok
- augusztus 13.
***
SÍRJ SZÍV SÍRJ
rendszám nélküli
buszok jöttek az
egyetemhez
a buszokból
arctalan útonállók
rajzottak ki
nos kérem
a maszkunkat
nem vesszük le
nem magyarázunk el semmit
köpünk bizony mi magukra
senkiházi professzorok
a gyerekekért jöttünk
a diákokat fogjuk
leteperni és megtörni
a tantermekben
és a folyosókon
ez a mi esélyünk
a felsőoktatásban
való hús-vér-izzadságos
részvételre
sírj szív sírj
- szeptember 4.
***
NÉPEM KÓRUSA
ez nem egy tömegesemény
engedély nélküli
könyörgései és nyögései
azoknak, kiket meggyötörtek
az enkávédés* keretlegények
a kágébés és emvédés gazemberek
a börtönök és rendőrőrsök
kínzókamráiban
ez nem egy tömegesemény
az erdős parkokban az
omon vagányai által felakasztottak
és élve elkapartak
halálhörgései
ez nem egy tömegesemény
ez hazám szétszaggatott méhe
népem szülési fájdalom-kórusa
- szeptember 10-18.
* NKVD = belügyi népbiztosság, KGB = állambiztonsági bizottság, MVD = belügyminisztérium – a szovjet és posztszovjet állambiztonsági szervek számos megnevezéséből egynéhány
OMON = különleges rendeltetésű mobil rendőrségi egység – késő-szovjet és posztszovjet rohamrendőrség
***
VERS
A POHÁRBAN
a rabomobilban
egy pohár
falán
ujjal rajzolt
hieroglifák
ömörek
mint
körömmel
felkarcolt
pokolírás
Auschwitz
gázkamráinak
falán
- október 23.
***
Roman Bondarenko* emlékére
Tolsztoj szerint
a méhek úgy tudják
hogy maguknak gyűjtik a mézet
valójában pedig
beporozzák a gyümölcsöskertet
Krisztus szerint
a belaruszok azt hiszik
hogy országukat gyűjtik egybe
valójában pedig
a világ gyógyírja ők
- november 13.
* (1989-2020) november 12-én Minszkben, előállításakor úgy megverték, hogy másnap a kórházban belehalt.
***
hol voltam nyolc évig
hol voltam az utóbbi tizenöt éven át
kiabáltam
ott álltam mellettetek és kiabáltam
kikiabáltam
a Grúzia elleni orosz fegyveres betörést
az ukrán Krím orosz annexióját
a Donyec-medencében dúló háborút
Belarusz feláldozását
a katonai-stratégiai célok oltárán
kiabáltam
ugyanúgy és most is ott állok és kiabálom
az emberek unatkozó világát
az elhúzódó fegyverszünet hiábavalóságát
a félelem és a vér nyomasztó szagát
az álmodozó ölni vágyást
a háborúba vetett reményt
kikiabáltam
az Élet elárulását
ahány évem még maradt
ordítani fogok
- március 22.
***
belarusz menekültek
fogadják az ukrán menekülteket
a lengyel pályaudvarokon
az erőszak stafétája
a szenvedés stafétája
a szeretet stafétája
- május 6.
***
UKRÁN IKONFESTÉSZET
Istenem Uram
ikonjaidat
szétlőtték
darabokra szaggatták
élve elégették
gödörbe dobták
sebtében elkaparták
annyira
különböznek ezek a festészetek
nincs két egyforma
és mind Terád
hasonlít
végtelen
szenvedésében
- június 18.
***
a jövő mikor kilép
az ukrán pincéből
hunyorogni fog a fényben
- március 2.
Dzmitrij Sztrocau remek apropót szolgáltat ahhoz, hogy elkezdjem beváltani a múltkori ígéretemet. Tudniillik ő oroszul ír, de én pl. belarusz nyelven kommunikálok vele mindig (sajnos ebben az élményben nem sokszor volt részem eddig).
Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy mindaz, amit a különböző nyelvek párhuzamos (vagy épp „egymás ellen” történő) használatáról kívánok írni, KIZÁRÓLAG Belaruszra, ill. a belaruszokra vonatkozik, ezen belül is elsősorban a belarusz irodalmi körökre. Ráadásul nem is valami hivatalos/hivatásosok által készített kutatáson/statisztikán alapul, hanem csakis az én magánvéleményemet tükrözi. De mivel én nagyon régen élek ebben a körben és csaknem húsz éve eléggé aktív vagyok benne, azért nem érdemes egy legyintéssel elintézni ezeket a gondolataimat – van némi tapasztalatom…
A téma igen érdekes, a magyar olvasók többsége számára bizonyára szokatlan, de rendkívül izgalmas. Trilógiát lehetne róla írni, de sem az olvasót, sem a papageno.hu tárhelyét nem szeretném túlterhelni, ezért így fogom csinálni: amikor az aktuális blogbejegyzésem témája eszembe juttat valamit arról, hogy használunk Belaruszban egyszerre legalább hat, de inkább nyolc nyelvet – amit mindenki megért, ha nem is beszéli. Itt a felsorolás: belarusz, orosz, lengyel, ukrán, „traszjanka” [belarusz-orosz keveréknyelv, rengeteg fajta van belőle!], „szurzsik” [ugyanennek az ukrán testvére], poléziai és pruzsani nyelvjárás [ez a kettő még traszjankának számított, amikor én Belaruszba kerültem, de mára önálló polgárjogot kapott, mert nem is igazán gyömöszölhető be a traszjanka definíciója által meghatározott keretek közé].
Külföldön, pl. Magyarországon, az érdeklődés, ha van egyáltalán, a belarusz vs. orosz kérdés felé fordul – azért is, mert ennek van politikai aktualitása.
Olyan hosszúra sikeredett ez a kis bevezető, hogy Dzima Sztrocau (oroszosan Sztrocev, Gyima = a Dmitrij beceneve) nyelvhasználatára már alig maradt hely…
Nem látok semmi kivetnivalót abban, hogy oroszul ír. A lényeg, hogy MIT ír! (ld. a fenti fordításokat). Irodalmár körökben megoszlanak erről a vélemények, de a többség ugyanazon a párton áll, ahol én is pl. Korántsem ő az egyetlen orosz nyelvű, de lényegében/tartalmában belarusz szerző. Hogy csak egy nevet mondjak ebből a körből: a Nobel-díjas írónő, Szvjatlana Alekszijevics is orosz nyelven publikál, de vitathatatlanul – saját bevallása szerint is – belarusz.