• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Zenélő Budapest Zene Címlap

Minikoncerteket tart a Zenélő Budapest a Szent István-bazilika előtt

Szerző: Papageno2021. augusztus 20.
Facebook Twitter E-mail
Bazilika - forrás: Zenélő Budapest
Bazilika - forrás: Zenélő Budapest

Budapest egyik legszebb közterét, a Szent István-bazilika előtti teret augusztus végéig minden hétfőn és kedden fuvolaszó és harangjáték tölti meg a Zenélő Budapest jóvoltából. A város sűrűjében, ezen a történelmi helyen néha egészen a Dunáig hallatszik a félórás minikoncertek muzsikája.

A Szent István tér régóta a turisták kedvelt célpontja, de az utóbbi években különösen télen, az itt megrendezett, egészen kivételes hangulatú karácsonyi vásárért tört ki a rajongás. A pandémia előtti utolsó ilyen alkalommal, 2019-ben Európa legszebb ádventi vásárának választották, ami már a környezet miatt is érthető: hátterében a kéttornyú, kupolás, kivilágított Bazilikával, a Duna felé fokozatosan szűkülő utcákkal és a térre néző, eklektikus épületekkel grandiózus látványt kínál, mintha egy hatalmas, díszes városi színpad lenne.

A Bazilika azonban nemcsak turistalátványosság, hanem az államalapítás, és így a magyar történelem kezdetének szimbóluma is – noha csak a 20. század legelején épült meg. De emögött csaknem egy egész évszázadnyi készülődés volt, hiszen még a reformkor előtt, az 1810-es években gyűjtést kezdeményeztek a felépítésének költségeire. Ekkor még „csak” a frissen létrejött Lipótváros plébániatemplomának szánták, azon a helyen, ahol a 18. században az állatviadalokkal szórakoztató Heccszínház állt. A kétezer férőhelyes, fából ácsolt építmény Pest nem polgárait nem túl dicső mulatsággal látta el: oroszlánok, farkasok, szarvasok és bikák küzdöttek itt az életükért a rájuk uszított vérebekkel. 1796-ban a városi tanács tűzveszélyességre hivatkozva bezáratta, később boltosok és műhelyek költöztek be, amolyan korabeli bevásárlóközponttá alakult, még pálinkafőző is működött benne.

Miután elbontották, a városrész egyik vagyonos polgára, Zitterbarth János építtetett itt egy dísztelen, falusias kis templomot, és 1817-től ez lett a lipótvárosi plébánia székhelye. A körülbelül ezer hívőből álló közösség már az elkészültekor gyűjteni kezdett egy nagyobb templomra, ami méltó a gyorsan gazdagodó környékhez. Az 1838-as nagy árvíz idején, ami Pest nagy részét elpusztította, ez a kicsit magasabban fekvő terület több ezer ember életét mentette meg, és a szerencsés túlélők hálaadományokkal támogatták a templomépítést.

1851-ben fogtak neki az építkezésnek, ekkor még a pesti klasszicizmus mestere, Hild József készített hozzá terveket. 1867-ig, egészen a haláláig ő vezette a munkálatokat, innentől az Operaházat, a Várkert Bazárt tervező Ybl Miklós vette át a feladatot. Ybl keze alatt sokat változott az eredeti koncepció. Hild halála után nem sokkal, 1868. január 22-én ugyanis a kupola hirtelen beomlott – éppen akkor, amikor a főváros ellenőrző bizottsága szemlét tartott az építkezésen, de csodával határos módon senki nem sérült meg –, és évekbe telt, amíg a törmelékeket elhordták a félkész templom kellős közepéről.

Ybl átdolgozta a terveket, így alakult át a Hild-féle, hellenisztikus stílusú templom a mai, méltóságteljes neoreneszánsz építménnyé. Ő sem érhette meg a felszentelést: 1891-ben elhunyt. A belső díszítések azonban csak 1905-re készültek el, a kor legnagyobb művészei, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Székely Bertalan Stróbl Alajos, Feszty Árpád és mások munkáival. Óriási templom lett, 96 méteres kupolájával, 8-10 ezer hívőt befogadó belső terével, de nem emiatt kapott kiemelt szerepet az ország életében. 1931-ben XI. Pius pápa „Basilica minor”, vagyis kis bazilika rangra emelte, és az 1938-as Szent István-emlékév óta Szent István-bazilikának nevezik. Itt őrzik államalapító királyunk jobbját, amelyet 1989 óta minden évben augusztus 20-én díszes körmenetben visznek végig az országon.

Ide kapcsolódik:
A főváros legrégebbi parkjában is ingyenes koncertekkel vár a Zenélő Budapest

A Bazilika előtt sokáig nem volt tér, a Zrínyi utca egészen a főkapuig tartott. A hatvanas évektől buszparkoló volt a templom előtt, csak 2003-ban, a Bazilika nagyszabású felújítása végén épült meg egy mélygarázs, és ekkor Török Péter tájtervezőnek köszönhetően a tér gyönyörű, reneszánsz stílusú kőberakásos márványburkolatot kapott, örvénylő mintákkal, a 12. századi itáliai templomépítészetből ismert, színes márványmozaik berakásokkal és két díszkúttal. Ha megállunk a Bazilika főbejáratánál, és végignézünk a Szent István téren, majd az azt folytató Zrínyi utcán, nappali fényben rózsaszínben pompázó „kőszőnyeg” emeli ki a méltóságteljes kompozíciót, esti világításban pedig az egész látvány finom ragyogásban tündököl.

koncert zenélő budapest bazilika
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésPatricia Petibon: „Egy operaénekesnek sosem lenne szabad túl komolyan vennie önmagát”
Következő bejegyzés Görögöktől a Bőköz Fesztiválig a Papageno Klasszikban

Ajánlott Bejegyzések

Carlos Vidal - forrás: Máthé András / Kodály Competition Budapest
Kodály Verseny

Carlos Vidal nyerte az első Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyt

2022. június 25.2 perc olvasás
Gaudí 1878-ben - fotó: Pau Audouard / wikipedia
Intermezzo

170 éve született Antoni Gaudí, az építészet Dantéja

2022. június 25.4 perc olvasás
Intermezzo

Illatkalandtúra, jazzjátszótér és bűnügyi helyszínelés a Múzeumok éjszakáján

2022. június 25.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Hsin-ni Liu zongoraművésznő - forrás: Teleki-Tisza-kastély Promóció

Hsin-Ni Liu visszatér a Teleki-Tisza-kastélyba

Hayato Sumino (zongora) Promóció

Hayato Sumino koncert a Teleki-Wattay Kastélyban

Mozart! musical - Fotó: Veszprémi Petőfi Színház Promóció

Mozart, a zseni élete musicalben elmesélve a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

Utcai festő munka közben Promóció

Ritkábban hallott érdekességek Salvador Dalíról

A szentbékkállai templom Promóció

15. alkalommal rendeznek komolyzenei koncertsorozatot Szentbékkállán

- forrás: Esztergomi Várszínház Promóció

Misztériumok Évada az Esztergomi Várszínházban

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.