2019 ötödik hetében hónapot váltottunk, januárból február lett. Hírt adtunk arról, hogy a szegedi zeneművészeti kar és a kecskeméti Kodály Intézet is jelentős felújítás kezdete előtt áll, és arról, hogy angol nyelvű honlap indult a táncházmozgalom külföldi erősítése érdekében.
Kurtág György operája, a Scalában bemutatott Fin de partie a világpremierek kategóriában száll versenybe az operavilág egyik legrangosabb díjáért. Két magyar művész ausztriai sikeréről is tudósítottunk. Egyikőjük már befutott, világhírű zongoraművész, másikójuk a pálya kezdetén álló zeneszerző.
Az osztrák zeneszerző születésnapja köré szervezett, idén január 24. és február 3. között zajló Mozart-hét legmagasabb elismerését vehette át Schiff András zongoraművész és az általa alapított Cappella Andrea Barca formáció.
A bécsi Alban Berg Stiftung zeneszerzőversenyén két egyenlő értékű első díjat adtak ki. A nyertesek között szerepel Elias Jurgschat mellett az 1993-as születésű Gelléri András.
A zenetörténet nagy klasszikusai posztumusz tartogatnak érdekességeket minden héten.
Verdi műveinek vázlatai soha nem kerültek napvilágra, ezért az alkotás folyamatáról eleddig nem voltak ismereteink. A két évig tartó digitalizálás és katalogizálás során Verdi majd 50 év alatt megírt 12 operájának vázlataiba kaphatunk betekintést.
A Huawei robotjai elkészítették Schubert „Befejezetlen” szimfóniájának végét. A darab februárban kerül nyilvánosságra.
Nemzeti kulturális emlékhellyé nyilvánította a cseh kormány a prágai Bertramka-villát – jelentette be Antonín Staněk kulturális miniszter.A 18. században klasszicista stílusban emelt épület szorosan kapcsolódik Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerzőhöz, aki prágai látogatásai idején mindig a villában lakott.
Igyekszünk a tudomány legfrissebb kutatásait is követni. Gyakran halljuk a médiából, hogy a világ legnagyobb zenészei mentális problémákkal küzdenek, miközben köztudott, hogy a zene jótékonyan hat az idegrendszerre. Roisin O’Connor, az Independent munkatársa annak járt utána, hogy mi okozza alapvetően a bajt, és arra is rákérdezett, hogy a zeneipar valamiképp segíti-e „rászoruló” előadókat. Matthew Sachs, a Harvard diákja azt kutatta, mi lehet az oka, hogy egyesek beleborzongnak a zenei élményekbe, másokra azonban nem hat ilyen erősen a zene. Az általa vizsgált személyek fele érezte ezt a különös bizsergést, a csoport másik részéből azonban nem váltott ki ilyen zsigeri reakciókat a zenehallgatás.
Végül pedig következzék valami, ami nem kutatás, nem tudományos felfedezés, de szülők és pedagógusok hasznosnak találhatják.
