2019 tizedik hetében a világ legjobb művészeti felsőoktatási intézményei közé került a Zeneakadémia, Farkas Gábor zongoraművész nagy sikerű japán hangversenye alapján nyerte el az Aoyama Music Award díjat, és elindult egy új blogunk.
A PH-érték blogon a budapesti Párbeszéd Háza kulturális, művészeti programjaiból ajánlunk egyet-egyet az olvasók figyelmébe. Elsősorban képzőművészetről és zenéről lesz szó, olykor szubjektív fényben, máskor elemző szemüvegen át, beharangozó írásokban vagy épp interjúk formájában.
A Horánszky utcától nincs messze a Múzeum körút, ahol Maskarában címmel tekinthető meg impozáns tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén. A Budapest FotóFesztivál rendezvényei közé illeszkedő, a Történeti Fényképtár gyűjteményében található fotográfiák közül válogató kiállítás a farsangi időhöz kapcsolódóan neves személyek jelmezes képeiből válogat. Ezeket a fotókat ide kattintva böngészhetik végig, a Néprajzi Múzeum azonban egy virtuális tárlattal jelentkezett megalapításának 147. évfordulója alkalmából, amelyen népszerű és szakmai online tartalmak, digitális, letölthető kiadványok sőt régi leltárkönyvek között is böngészhetünk.
Vannak művészek, akiknek életművét végesnek hittük, a héten azonban kiderült, bővülhetnek a katalógusok.
1924-es dátum szerepel azon a kéziraton, amely minden bizonnyal a brit zeneszerző, Edward Elgar eddig ismeretlen zenei feljegyzéseit tartalmazza. A lejegyzés valószínűsíthetően egy vonósnégyeshez készült, de nem kizárt, hogy egy nagyobb apparátust foglalkoztató mű kezdeti vázlatáról van szó.
Nemrég adtunk hírt arról, hogy egy olasz művészettörténész Leonardo da Vincinek tulajdonítja a londoni Victoria & Albert Múzeumban őrzött, Szűz Máriát a nevető Jézussal ábrázoló szobrot, amelyet eddig a 15. századi mester, Antonio Rossellino alkotásának tartottak. Most pedig itt az újabb felfedezés: az észak-Párizsban található Condé Múzeum gyűjteményében található szénrajzot vizsgáló szakértők szerint nem lehet kizárni, hogy a reneszánsz idén különösen ünnepelt legnagyobb mestere, Leonardo da Vinci készítette a Simonetta Vespuccit ábrázoló művet.
Ha már évfordulók: 1919-ben, azaz kereken száz éve nyitotta meg kapuját a 20. század legnagyobb hatású művészeti iskolája, a német Bauhaus, melynek minimalista, funkcionalista esztétikája építészek, tervezők és grafikusok százait inspirálta. Ezt bizonyítja, hogy a fontos évforduló kapcsán a 99designs kreatív csapata a legnépszerűbb világmárkák logóit alakította át a Bauhaus stílusának szellemében.
A héten fókuszba kerültek a karmesterek. Marin Alsop, Karina Canellakis, Jane Glover, Mirga Gražinytė-Tyla, Susanna Mälkki és Nathalie Stutzmann női karmesterek vezetik majd a Philadelphiai Szimfonikus Zenekart egy-egy előadáson, emellett valóban nem lesz oka panaszkodni a nemek egyenjogúsága mellett erőteljesen kiálló közönségnek, hiszen az évad repertoárján 12 női szerző által írt darab is helyet kapott.
A Nagy-Britanniában eközben kifejlesztettek egy szenzoros érzékelőkkel ellátott karmesteri pálcát, amely a látásukban korlátozott muzsikusok munkáját is segíti. A rádiójelekkel és vibrálással kommunikáló karmesteri pálca által küldött jeleket a zenészek csuklójára vagy bokájára erősített vibráló adóvevők érzékelik. Különböző intenzitással és módon vibrálnak és rezegnek, így jelezve, milyen ütemet és dinamikát kér a karmester.
Február végén több német lapban is cikkeztek arról, hogy zenészei egy részének elege lett a berlini Staatsopert igazgató Daniel Barenboim vezetési stílusából. Mi igaz vajon a vádakból? Tényleg a világhírű zongorista életműve lenne a tét? Megpróbáltuk összefoglalni az ügy jelenlegi állását.
