A hátunk mögött hagyott egy hét két évet jelentett: 2019 utolsó és 2020 első napjait. Karácsony és szilveszter között több összefoglaló cikkben idéztük fel az elmúlt év legérdekesebb, legfontosabb, sőt legviccesebb eseményeit azzal az összművészetiséggel, amit olvasóink megszokhattak tőlünk. Azt gondoltuk, ezek a napok eseménytelenül telnek majd a bejgli- és a pezsgőmámor között, de az élet ezúttal is ránk cáfolt.
- hirdetés -
Elhunyt Harry Kupfer, Varga Bálint András zenei újságíró, Gesztesi Károly, Tandori Ágnes. Megrongálták Picasso egy festményét a londoni Tate Galleryben és a lipcsei Tamás-templomot.
A hét blogja: Múlt századi csillagok
Blogunk a 20. század legnagyobb hazai és külföldi operaénekeseinek életét mutatja be, ikonikus szerepeiket megörökítő felvételekkel kiegészítve. Legutóbb Jessye Normanra emlékeztünk.
Bemutattuk a New Yorker magazin legnépszerűbb címlapjait tervező
magyar nőművészt, akit itthon alig ismernek, pedig már tizenhat évesen önálló kiállítása volt Pesten, későbbi műveit pedig ma nagy amerikai közgyűjteményekben őrzik. Kárász Ilonka – vagy ahogyan a tengerentúlon ismerik: Ilonka Karasz – december közepén a New York-i Swann Galeries illusztráció-árverésén ért el új szerzői leütési csúcsot (de nem csak azért érdemes tudni róla).
A New Yorker 1927. augusztus 27-i címlapja Kárász Ilonka festményével – forrás: Pinterest
És megismertettük önökkel Mariëlle van Luijkot, aki Hollandiában nőtt fel, de a magyar népi kultúra iránti rajongása Magyarországra vezérelte, ahol klasszikus zenei előképzettségét is hasznosítva tanulja és tanítja a különböző dialektusok hagyományos népi hegedűjáték-technikáit és repertoárját. Az Utrechtből érkezett fiatal művész munkájával arra ösztönzi környezetét, hogy kitartással és elköteleződéssel álljanak ahhoz, ami művészileg és emberileg igazán meghatározza őket.
Elkalauzoltuk olvasóinkat Portugáliába is. „Egy épületnek legalább két élete van: az egyik, amelyet a tervezője elképzelt, a másik pedig, amelyet a felépítése után élni kezd – és ez a kettő sohasem ugyanaz.” A holland sztárépítész, Rem Koolhaas valószínűleg nem hitte, hogy egyik legemblematikusabb alkotásának megszületése még a saját gondolatain is csavar egyet. A portói Casa da Música épületének eredeti terve ugyanis egy családi házhoz készült. Nézzék csak!
A musical sem maradhat ki a műfajok közül, amelyeket figyelünk. Így természetesen hírt adtunk arról, hogy ama élő leghíresebb és legsikeresebb színházi zeneszerző, Andrew Lloyd Webber életéről készül musical a New Jersey-beli Paper Mill Playhouse-ban, melynek világpremierjére január 30-án kerül sor; és összeszedtük azokat a musicaleket is, amelyeket a mozikban nézhetünk meg 2020-ban.
Talán a brácsások azok, akik a legtöbb zenészvicc alanyai. Kommentelőink ezúttal sem cáfoltak rá erre az állításra: a hannoveri tartományi színház zenekarának brácsása munkaügyi bíróságon perelte be a zenekart azért, mert véleménye szerint a műsorfüzetben róla előnytelen fotót közöltek, és ezzel a személyiségi jogaiban megsértették. Az ítéletet itt közöltük.
Biztosan vannak olvasóink, akik imádják a rejtélyeket, a krimiket. Nekik ajánlunk néhány történetet, ha esetleg lemaradtak róluk. Az egyikből kiderül, hogy több tucat Goyának tulajdonított festmény eredetiségét kérdőjelezi meg egy művészettörténész. A másikból megtudhatják, hogy a 20. század egyik legzseniálisabb hamisítója a nácikat is kijátszotta. A harmadikban pedig annak jártunk utána, miért tartotta egy letűnt kor zenéjének A diótörőt a korabeli kritika.
