Bécs vagy Brüsszel felé veszi az útirányt? Netán Párizs vagy London a cél? Mutatunk néhány kihagyhatatlan látnivalót!
Bécsben meg lehet nézni az operaházat a Ringen, a negyvenperces vezetett séták a hét minden napján zajlanak, és ugyanígy várja a turistákat a Musikverein. A Neue Burgban a hangszertörténeti gyűjteményben tölthető el akár egy egész nap, és akkor a zeneszerzők egykori lakásaiból kialakított kisebb-nagyobb múzeumokat nem is említettük. Ha már opera: Tenorissimo! címmel Plácido Domingo bécsi karrierjét mutatja be a Theatermuseum.
Ezekben az épületekben jórészt a mindent a szemnek, semmit a kéznek elv érvényesül – nyáridő lévén a fül is keveset kaphat -, úgyhogy inkább azt ajánljuk, különösen az interaktív élményekre nyitott turistáknak, hogy a Haus der Musik különböző tereit barangolják be, és tanuljanak észrevehetetlenül hanghullámokról vagy zenetörténetről.
Brüsszelben számtalan kiállítás, kisebb és nagyobb múzeum között választhatunk érdeklődés, rendelkezésre álló idő és pénztárcavastagság szerint. A Brüsszeli csipke blog jóvoltából az idei nyár kínálatából egy különleges iparművészeti tárlatot ajánlunk. A belga Királyi Művészeti és Történeti Múzeumok családjába tartozó Cinquantenaire Múzeum Egyszer volt, hol nem volt – A tűzzománc zsebórák aranykora (1650-1850) című nagyszabású kiállítása Európa nagy társadalmi-politikai változásainak és haladó eszméinek korszakába repít vissza bennünket, különleges nézőpontból nyújtva betekintést a kor divat- és ízlésvilágába.
A Párizs szívében álló Palais Garnier a világ egyik leggyakrabban fotózott műemléke. Az okok esztétikaiak és kultúrtörténetiek is, elég csak Az operaház fantomjára gondolnunk.
London nem csupán a Covent Garden, New York sem csak a Metropolitan… A világ tele van szebbnél szebb operaházakkal, amelyek között vannak kortárs és klasszikus épületek, új és régi intézmények, társulatos és társulat nélküli operák is.
A színházak mellett azonban egy koncertterem is megannyi érdekességet rejthet az utazó számára.
És miközben például a világ nyugati részén óriási költségvetéssel, egész évben működő koncerttermeket tart el a zeneszerető közönség, addig ráérősebb, jobban befelé figyelő közösségekben léteznek olyan kulturális komplexumok, amelyek évente egyszer nyitnak ki, hogy kiszolgáljanak egy minden érzékszervet megmozgató, katartikus fesztivált.