A reneszánsszal ellentétben a barokk zene nem állítja, hogy minden egyensúlyban van benne – ez adja emberi vonásait. Az a fajta szabadság, amely a barokk zenére jellemző improvizálásban testesül meg, a későbbi korokban egyre inkább megszűnik, s helyét szabályok, zeneszerzői és előadói törvények veszik át. A Zsabó Fesztivál négy koncertje egy ismerős, ám titkokkal teli világot idéz meg, amely nem az érzelmek áradatáról szól, hanem a bensőségességről: rólunk.
A cikk eredetileg a BTF
Magazinban jelent meg.
Bizonyos kutatások azt állítják, a barokk zene nemcsak szép, hanem hasznos is. Ez a zene a legalkalmasabb arra, hogy mentálisan, fizikailag és érzelmileg olyan koncentrált állapotba hozzuk magunkat, hogy a szokásosnál több információt legyünk képesek befogadni. A többnyire percenkénti 50–80 mérőt tartalmazó barokk zene hatására az agyunk elektromos aktivitása az ellazultság állapotára jellemző mintázatot vesz fel, amellyel egyes kutatók szerint hatékonyabbá válnak olyan tevékenységek, mint a tanulás vagy az olvasás. A barokk zene felpezsdíti az agyat és kreatívabbá tesz minket. Más szóval:
a Kávékantáta hatásosabb, mint a kávé – a barokk zene az új energiaital.
Beszámolók szerint azok az iskolai osztályok, akiknek barokk muzsikát játszottak le a háttérben, jobban élvezték a tanórát, kevésbé érezték megterhelőnek a feladatokat. Miért ne hallgatnánk hát olyan zenét, mint amelyik ilyen jó hatással van a közérzetünkre?
La Cetra d’orfeo: Ay Amor!
Mikor: április 7. 19:30
Hol: Festetics Palota
Mennyiért: 3300 Ft
A 19. század előtti korok zenéjének előadásmódja óriási változáson ment keresztül az elmúlt néhány évtizedben. A második világháborút követően onnan indultunk, hogy megszólták azt, aki olyan „lehetetlen” ötlettel állt elő, hogy korhű hangszereken szólaltatna meg barokk műveket, s most ott tartunk, hogy arra nézünk furcsán, aki nem így tesz. A korabeli eladói gyakorlatról azóta szerzett, egyre bővebb tudásunk a korábbinál nagyobb szabadságot biztosít a muzsikusoknak, ez pedig izgalmasabb, figyelemfelkeltőbb és bátrabb interpretációkhoz vezet. A kutatásoknak köszönhetően a hangszerek és a technika kérdésén túl az is
fontos szemponttá vált, hogy az előadások szellemisége is korhű legyen.
Mit hallgassunk, ha kicsit is komolyabban vesszük az „autentikus előadásmód” kritériumait?
Anneke Boeke és az
Ensemble Cantilene
Mikor: április 8. 19:30
Hol: Festetics Palota
Mennyiért: 3300 Ft
A barokk zenét a maga korában gyakran nem értették meg, vadnak találták, és ez az egyik jellegzetessége, amely a jelenkor közönségét elbűvöli. A 17–18. század komponistái és zenészei olyanokat „engedhettek meg” maguknak, amelyeket hiteles források hiányában nem tudunk tökéletesen rekonstruálni. Szerencsére azonban egyre több olyan régizenei együttes működik, amely a korabeli interpretációs szabadság ismeretében nyúl a művekhez. Ha ellátogatunk a barokk „zeneboltba”, más néven a Zsabó Fesztiválra, láthatjuk, hány megjelenési formát hozott létre ez a termékeny időszak. A képzeletbeli slágerlistások – a Bach és Couperin család tagjai, Byrd, Händel, Purcell, Telemann és Vivaldi – mellett számtalan, a köztudatban kevésbé forgó, ám jelentős mester – Buxtehude, Castello, Frescobaldi, Froberger és Sammartini – neve is felbukkan.
Lucie Horsch és az
Anima Musicae Kamarazenekar
Mikor: április 13. 19:30
Hol: Magyar Nemzeti Múzeum
Mennyiért: 3300 Ft
A Zsabó Fesztivál fókuszpontjában többek között egy méltatlanul mellőzött hangszer, a furulya, és annak szerteágazó repertoárja áll. Furcsa státusza feltehetően abból ered, hogy egyszerű felépítése, könnyű tanulhatósága és emberközeli hangterjedelme miatt a zeneiskolai oktatás szerves részévé vált. Pedig annak ellenére, hogy nemrégiben még a fülsértő furulyázás is komoly internetes karriert futott be, aligha találhatnánk ennél előkelőbb múltú hangszert,
hiszen hajdanán nem a kisiskolások, hanem királyok játszottak rajta,
akiknek a legnevesebb szerzők komponáltak műveket erre az instrumentumra. Jóllehet utódja, a fuvola a mai napig kedvelt, elérkezett az idő, hogy a furulya kapcsán is rendet tegyünk. Ebben segítségünkre lesz a hazánkban mesterkurzusairól is jól ismert holland művész, Anneke Boeke, a barokk furulya (blockflöte) mestere, valamint fiatal honfitársa, a 19 éves Lucie Horsch, akinek játékát virtuóz madárdalhoz hasonlította egy kritika, és már két éve a világ egyik vezető lemezcégének égisze alatt tevékenykedik.
Billentyűvarázs
Mikor: április 14. 19:30
Hol: Magyar Nemzeti Múzeum
Mennyiért: 3300 Ft
A fesztivál másik megunhatatlan slágerhangszere a csembaló. Bár a zongora próbálkozott kiszorítani, az előd nem hagyta magát, sőt, a Beatles és a Rolling Stones több számában bizonyította életrevalóságát. Tóth-Vajna Zsombor és Tóth-Vajna Gergely koncertje arra vállalkozik, hogy a fortepiano erejét segítségül hívva keresztmetszetet nyújtson Couperintől Haydnig a korabeli európai szerzők billentyűkre írt zenéiből. Akit mindez nem pezsdít fel, cimborálhat akár az ördöggel is, mert a Zsabó Fesztivál vendégeit még az alvilágban is barokk zene várja: Orfeusz és az ő lantja, azaz a több kontinenst megjárt belga társulat, a La Cetra d’Orfeo, akiknek szerelmi témájú műsora indítja útjára a Zsabó Fesztivált.
Fedezd fel a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait tematikus blogunkban!
