Daniel Grossmann: „A némafilmzene nem más, mint pszichológia”

Daniel Grossmann forrás: BTF

Egy különleges műfaj, az élő némafilmzene kerül előtérbe a Budapesti Tavaszi Fesztivál április 22-i, nem mindennapi előadásban. A múlt századi neves filmes, Ewald André Dupont első alkotása, A ősi törvény című némafilm rekonstruált változatára készült zenét a vetítéssel egy időben játssza az Orchester Jakobsplatz München Daniel Grossmann vezényletével. A Philippe Schoeller által komponált zene egyedülálló légkört teremt a közel száz éve készült mozihoz. Az improvizatív és mégis szigorú szabályokhoz kötött est kapcsán a karmesterrel beszélgettünk.

– Magyarországi tanulmányai során vagy családi kötődésből tanulta meg a magyar nyelvet?

– Münchenben születtem, de a szüleim Magyarországról származnak, ezért otthon mindig magyarul beszéltünk. Így már azelőtt tudtam a nyelvet, hogy a budapesti Zeneakadémiára jelentkeztem volna.

Váltsa meg jegyét a koncertre itt!

– Hamarosan ismét Budapesten hallhatjuk. Első alkalommal dolgozik együtt Philippe Schoeller zeneszerzővel?

– Igen, most először működtünk együtt, korábban nem ismertük egymást. Egy német televízió kérte fel a filmzene megkomponálására, megmutatták nekem a munkáit és azonnal láttam, hogy nagyon különleges darabokat ír, gondolatai a némafilmzenéről pedig figyelemre méltóak.

Daniel Grossmann forrás: BTF

– Korábban is vezényelt már kísérőzenét?

– Körülbelül 6-7 éve foglalkozom ilyen jellegű előadásokkal, de a modern zene ezúttal számomra is újdonság lesz.

– Mik a nehézségei ennek a feladatnak?

– Az első és legfőbb, hogy szinkronba kell hozni a hallottakat a képanyaggal. Erre két különböző módszer is van. Az egyikben a karmester figyeli a képet és ennek megfelelően teljesen szabadon vezényel, a másik lehetőség, hogy van egy timecode, amivel követni lehet, hogy a mozgókép aktuális pillanatában, minek kellene szólnia. Az a különleges Philippe Schoellernél, hogy habár egy bizonyos pontig nála is szinkronizálnom kell a zenét a filmmel, mégis megmarad a mozgásterem, a tempókat magam választhatom. Egy-egy rész végén pedig mindig van egy hosszabb szünet, ahol az esetleges pontatlanságokat korrigálni tudom.

– Mekkora együttessel dolgozik? Milyenek a zenészek visszajelzései a darabbal kapcsolatban?

– Kicsi a zenekar, csak 12 zenész játszik. Mindenkinek nagyon tetszik a munka és mindenki érzi, hogy ez egy egészen különleges műfaj. Teljesen más, mint azok a filmzenék, amiket az ember általában ismer, amik inkább aláfestésként szolgálnak. Itt a pszichológiai zene kerül előtérbe, ami megsejtet valamit abból, amit hallanánk, ha a színészek beszélnének.

Daniel Grossmann forrás: BTF

– Egy ilyen típusú anyagnak igazán szuggesztívnek kell lennie, hogy asszociációkat indítson el az emberekben.

– Igen, nagyon erős feszültséget kell keltenie ahhoz, hogy érezzük a szituációk dramaturgiáját. Az érdekessége az, hogy ha a film nélkül hallgatná valaki a zenei anyagot, olyan kortárs műként hatna, ami nem a dallamokat használja elsődleges kifejezőeszközként.

– A film egy olyan fiatalemberről szól, aki úgy dönt, hogy művészi pályára lép, még ha nehézségei is adódnak a körülményekből, a családi hagyományokból fakadóan. Érdemes manapság küzdenie egy fiatalnak, hogy kiteljesítse önmagát bármely művészi szakmában?

További érdekességek a BTF-ről ide kattintva!

– Ebben a filmben is megjelenik, hogy ez egy nagyon nehéz út, de azt gondolom, hogy sok lehetőség van arra, hogy elérjünk valamit ezen a pályán. Számomra nagyon fontos, hogy kifejezzek valamit, hogy legyen tartalma, karaktere a munkámnak.