Korcsolán Orsolya: „Szeretném Kuti Sándor művészetét kiragadni az ismeretlenségből”

Korcsolán Orsolya fotó: Dömölky Dániel

Elnémítva címen jelent meg Korcsolán Orsolya lemeze tavaly a Deutsche Grammophon gondozásában Kuti Sándor töredékben maradt életművéből. Kuti a harmincas évek nagyreményű fiatal zeneszerzői közé tartozott, a II. világháború azonban véget vetett karrierjének. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében ebből a különleges anyagból hallhatunk ízelítőt április 11-én az Uránia Nemzeti Filmszínház színpadán.

– Hogyan lehet meghatározni Kuti Sándor művészetét az ismert darabok alapján?

– Határtalan képzelőerő, szárnyaló fantázia, elkapott dallamfoszlányok, légies hangulatváltások, máshol konok és dübörgő ritmusok, vad hangsúlyok, és a mindezt keretbe foglaló, tudatosan és nemesen egyszerű formai világ az, amivel leginkább jellemezhető Kuti zenei világa. Elképesztő pontossággal fogja meg a szeme előtt szertefoszló békebeli világ eltűnését, kevés hanggal, tömören, és pontosan fogalmazza meg a bizonytalanság életérzést. A nemrégiben megjelent lemez a fennmaradt életmű vonósokra komponált kamarazenei műveit tartalmazza. Számomra a hegedű szólószonáta a Kuti-univerzum közepe.

Korcsolán Orsolya fotó: Dömölky Dániel

– Milyen zenei hatásokat lehet felfedezni a darabjaiban?

– Bartók és Kodály egy generációval idősebbek voltak nála, akik felé tagadhatatlan tisztelettel fordult, az áthallások tudatosak, csakúgy mint Stravinsky és a neoklasszicizmus, vagy Beethoven, Schubert és az örök bécsi formaideál hatása. Ezen a zenei kaleidoszkópon átlesve találja meg önmagát, saját hangját, jellegzetes, eredeti stílusát. Kuti ízig-vérig magyar komponistának, magyar művésznek tartotta magát, ugyanakkor az óbudai zsinagóga kórusvezetője is volt, a zsidó liturgikus zene is a sajátja, de a klezmer is kihallatszik kvartettjeiből.

– A kéthegedűs szonátáról korábban azt nyilatkozta, Bartók hegedűduóival egyenes rokonságban áll. De nyilván nem véletlenül kerül a koncerten az ő 3. szerenádja mellé Kodály szerenádja, vagy 2. vonósnégyese mellé Weiner Vonóstriója.

– A választás tudatos. Szeretném Kutit és az ő zsenialitását kiragadni az ismeretlenség homályából és térben, időben, az őt körülvevő kor és a kortársak tükrében megmutatni a közönségnek. Valahol számomra Kuti ennek a kodályi, weineri, vagy bartóki világnak a folytatása lehetett volna, ha kap rá időt.

Tudjon meg többet a Tavaszi Fesztivál programjairól ide kattintva! 

– Kuti Sándor nemcsak a hegedű, de a zongora mestere is volt.

– Kuti sokat írt zongorára, de ezekből a darabokból is kevés élte túl a század viharait, pedig a zongoraszonáta a korabeli nemzetközi sajtó elismerését is kivívta. Emellett karmesternek tanult, kórusműveket komponált, kórusokat vezetett, minden porcikájával és idegszálával a zenében élt. A fennmaradt művek, aligha tudják visszaadni Kuti Sándor művészetének komplexitását, a zseniális tehetség foszlányokban, töredékekben, mozaikokban mutatkozik meg előttünk.

Korcsolán Orsolya fotó: Dömölky Dániel

– Amennyire tudom Kuti Sándort Solti György mellett a harmincas években némely kritikus is Bartók, Kodály, Weiner Leó, Lajtha László társaságában említette a magyar zene „modern irányú zeneszerzői” között. A fennmaradt darabok mit érzékeltetnek ebből a nagy ígéretből?

– Kuti rendkívül egyéni hangon szólalt meg, friss, modern, sokszor zabolátlan, csapongó ötletekkel, ugyanakkor tudatosan kevés hanggal, minden frázist és formai elemet pontosan megfogalmazva.

– Ön előbb Budapesten a Zeneakadémián tanult, majd a New York-i Juilliard Schoolon az orosz hegedűiskola nyomdokain haladó Dorothy DeLay és Itzhak Perlman vezetésével képezte művészetét, így megtapasztalta a hegedűjáték többféle iskoláját. Melyik jellemzi ma a játékát? Kuti műveihez melyik áll közelebb?

– Van bennem egyfajta törekvés vagy tudatos munkálkodás, hogy mindegyik irányzatból a legjobbat, a legszebbet, a legvarázslatosabbat mutassam meg a játékomban. Ami talán a legfontosabb nemcsak Kutinál, de minden komponistánál, hogy megtaláljam hozzájuk a magam útját, hogy megtaláljak egy hangzásvilágot, egy sajátos hangot, ami nekem azt a bizonyos komponistát, azt a bizonyos művet jelenti. Ezt Perlmantól kaptam, ő erre ösztönzött mindannyiunkat.

Kuti Sándor műveivel jelentkezik a Deutsche Grammophon

– Csodálatos, hogy a töredékben maradt Kuti-életmű végül eljutott a lemezkiadásig. Hogyan alakultak a felvételek?

– Ma már másról szól a lemezkiadás mint akár öt évvel ezelőtt, mást vár a piac, másként hallgat a közönség, mást keres a kiadó. A Kuti-lemez létrejötte a projektet összefogó Universal Music Austria hihetetlen munkáján keresztül egészen a berlini Deutsche Grammophonig számomra maga a csoda. Soha nem gondoltam volna, hogy a világ ma egyik legrangosabb, és valljuk be, legkonzervatívabb klasszikus zenei kiadója lesz az, amelyik megjelenteti felvételt.