Mahler kamarazenéjével várja a közönséget az Erkel Színház

Kamarakoncert - fotó: Pályi Zsófia

Az Opera Székely Bertalan-terme után az idei évadban az Erkel Bernáth-büféje ad otthont a Kamarazenei koncerteknek. A helyszín és vele az akusztika talán változott, de a cél nem: zenei ritkaságokat játszani minél nagyobb közönség előtt.

„A kamarazenekari repertoár valóságos kincsesbánya, tehát könnyedén találni olyan műveket, amelyek érdemesek a megszólaltatásra, és a koncepciónkba is illeszkednek – mondja Zsoldos Bálint zongoraművész, az Opera korrepetitora, a Kamarazenei koncertek szerkesztője. – Úgy terveztük meg az idei programot Kocsár Balázs főzeneigazgatóval és Devich Gábor zenekari igazgatóval, hogy minden egyes hangverseny egy operaházi bemutatóhoz kapcsolódjon. Ennek megfelelően decemberben a Jancsi és Juliska apropóján a mese témáját jártuk körbe, januárban, a Porgy és Bess® premierjének havában pedig kifejezetten ritkán játszott jazz klasszikusokat mutattunk be.”

A New York Times is foglalkozott az Operaház Porgyjával

A Ring gyűrűi-évad bemutatói wagneri tematika köré szerveződnek, így ez természetesen a sorozat műsorában is tükröződik. „Három részből álló, Wagner nyomában című szériánkban Wagner által erősen inspirált zeneszerzők, Gustav Mahler, Richard Strauss, Alban Berg és Arnold Schönberg kamaraműveiből válogattunk.

Azt próbáltuk megmutatni, hogy a wagneri hatás jócskán túlmutat a mester életén.”

A bemutatókkal fennálló szoros kapcsolat azonban csak az egyik szervezőelv volt a koncertek összeállításakor: „Más szempontból arra irányult az igyekezetünk, hogy nominálisan és hangszercsoportonként is a zenekar minél több tagja vegyen részt a koncerteken. Kihasználjuk, hogy az új helyszínünk nagy apparátust is képes befogadni.” A hangversenyeken az Opera zenekara mellett vendégművészek is feltűnnek: szeptemberben például Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész töltötte be a koncertmester szerepét.

„Mára láthatóvá vált a Liszt Ferenc Kamarazenekar”

A cikk eredetileg az Opera
Magazinban jelent meg.

Alapvető célnak tekintik azt is, hogy minden alkalommal ritkaságokat, széles körben nem játszott alkotásokat ismerhessen meg a közönség. Az eddigiek során szerepelt a kínálatban Kovács Zoltán kortárs zeneszerzőnek, az együttes fagottművészének Nyolcadik meséje, Stravinskytól a Ragtime 11 hangszerre vagy Schönberg Kamaraszimfóniája. „Az Opera zenekara ezt igényli is – hangsúlyozza a szerkesztő. – A visszajelzések alapján a zenészek nagyon szeretik a sorozatot, és a sok munkájuk mellett szívesen vesznek részt a próbafolyamatban, örömmel játszanak a koncerteken. E kiváló muzsikusok számára mindez egyfajta kirándulás, ahol szólisztikusan is jobban meg tudják mutatni magukat.

Mindez más képességeket igényel, mint az operarepertoárt játszani a zenekari árokban, és másféle élményt is jelent.

Az együtt zenélés örömét nyújtja. Fontos szempont, hogy a zenekar kedvelje a hangversenyeinket, de legalább olyan fontos, hogy a közönség is szeresse őket. Ezzel kapcsolatban büszkén mondhatjuk, hogy a januári koncertünk telt házas volt, még pótszékeket is be kellett tenni.” Ritkán hallható zenei csemegékből a tavaszi folytatásban sincs hiány: március 10-én Mozarté volt a délután, április 21-én elhangzik Mahler átiratában Schubert d-moll vonósnégyese, azaz „A halál és a lányka”, május 19-én pedig Richard Strausstól csendül fel többek között a Fúvósszerenád és a Metamorfózisok.