Csemiczky Miklós: Stabat Mater

Csemiczky Miklós

A középkori latin vallásos költészetnek talán legnagyszerűbb költeménye a Stabat Mater Dolorosa. A római katolikus vallásgyakorlat számos eseményén szerepelt és szerepel, például ájtatosságokon, körmeneteken. E rendkívüli hatású mű minden korban megihlette a zeneszerzőket.

A darab a Papageno.fm műsorán is hallható.

A Stabat Mater Dolorosa Sík Sándor fordításában így hangzik: Áll a fájdalomnak anyja. Babits Mihály Állt az anya keservében szöveggel fordította le a költemény címét.

A zenetörténet során számtalan mű született a Stabat Mater szövegének felhasználásával. Hogy csak a számomra legkedvesebbeket említsem: Palestrina kétkórusos darabja, Pergolesi csodálatos, hangszerkíséretes alkotása, vagy Rossini szinte operai hevületű oratóriuma. A legfrissebb, kortárs magyar repertoárból érdemes megemlíteni Vajda János és Orbán György idevágó darabjait.

Liturgikus műfaját tekintve a római breviárium himnuszként tartja számon, de belekerült a miseliturgiába is – a változó részek egyikeként –, mint az alleluját követő szekvencia. (A Hétfájdalmú Szűz ünnepének miséje, szeptember 15-én.) Szerzője valószínűleg a ferences rendi szerzetes, Jacopone da Todi (1230?-1306), de az is lehet, hogy III. Ince pápa (?- 1216), vagy talán Szent Bonaventura (?-1274). Témája kettős: a Jézus keresztre feszítésénél jelen lévő Szűz Mária szenvedése, és az e szenvedést mélyen átérző hívő reflexiói.

A magam szerény próbálkozása ezen a téren klasszikus hagyományokat követ. Klasszikus, olyan értelemben, hogy célja a szöveg minél teljesebb megjelenítése, és klasszikus a zenei nyelvezet szempontjából is: itt ugyanis a legteljesebb mértékben tonális (neotonális) nyelvezetről van szó, amely kerüli az avantgarde törekvésekből ismert megoldásokat.

De végtére is, egy (zenei) nyelv csak alapanyag, a lényeg az, hogy ki, hogyan tud vele kommunikálni.

A darab műfaját tekintve kantáta, szoprán szólistát, vegyeskart és kis méretű zenekart alkalmaz. A szöveg három tételre oszlik. A második tételben különleges szerepet kap a hárfa.

„Kútja égi szeretetnek…” (Babits Mihály fordítása) – e sorral kezdődik a tétel. Bevallom, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, és az „égi kút csobogásának” a megjelenítését a hárfa futamaira bíztam. (Bocsánatos bűn…)

A rovat támogatója az: