Belédhatolós e hétre.
Akár egy Ozpetek-film kútmélyéről felsejlő titokzatosság robban bele elmédbe a dalár szava. Lehelet ez, mint mikor két szerelmes tekintetet már csak épp egy el nem csókolt csók közelségében összeér a homlok. Hangja lánynak egészülve ki elgyötört zenevezetésnek teremt olyas atmoszférát, midőn menekülni, maradni, bűzt szagolni, illatot szippantani, tombolni, kucorodni akarsz. Amikor szereted és gyűlölöd a perceket, az órákat, a fényt, a sötétet, az erőst és a gyengét, a könnyűt, a nehezet, a komplementert.
Fantasztikusság! Elragad a hangulat, benne akarsz maradni mindörökre. Oly jó,
hogy van még ki megadja neked mire szükséged van, akár olyan elcsépeltnek minősülő, már-már közhelyes szomorúvasárnap okán is, mint egy teleichliebedichelt világban utolsóként megmaradó tiszta szeretlek.
A kishölgy tudja. A kishölgy valószín mindent tud. A kishölgy énekeljen sokáig! Te pedig replay-elj, hogy újra és újra megértsd, mit lehet az életben.
