Bonn központjában, az egykori faiskola helyén levő kis parkban helyezkedik el a választófejedelmi kertészek számára a 18. század derekán épült ház, egy apró barokk épület, amely néhány évtizede már a helyi művészeti szervezet, a Bonner Künstlerforum kiállítóhelyeként működik. A pályázati úton eldőlő éves program novemberi kiállítója az aqb egyik alapító művésze, Christa Bartesch.

- hirdetés -

A kiállítás a művésznő frissen készült festményeiből válogat, címe – Ausfallerscheinungen – pedig szinte lefordíthatatlan. A kifejezésre talán a filmszakadás lenne a megfelelő szó, amennyiben az érzéki területek pillanatnyi deficitjét, kihagyását, az érzetfolyamat meg-megcsuklását, illetve az elszemélytelenedést érthetjük mindezen, vagyis a távollét jelenségeit.

Az aqb élen jár a nemzetközi kapcsolatok ápolásában a képzőművészet területén: 

A női tekintet határai – Bemutatkozik az art quarter budapest rezidencia programja

A cím eszünkbe juttathatja a nemrég elhunyt Oliver Sacks érdekfeszítően izgalmas orvosi és tudománynépszerűsítő esettanulmányait, amelyeknek mindig a normalitás alatt megbújó rejtett képességekre mutatnak rá a patológiai esetek értelmezésekor. A neurológiától kölcsönzött, metaforikus értelemben vett cím mentén

Christa Bartesch festményei a színfoltokra redukált világban rejlő lehetőségeket kutatják.

A képek – egytől egyig olajfestmények vásznon – tehát a modern tárgy nélküli, absztrakt festészet hagyományát tekintik a magukénak, azaz mindannyian cím nélküliek, s a színek hosszadalmas és józan elemzésén alapulnak.

Egy színfoltokra redukált világ lehetőségei, Christa Bartesch bonni kiállításának enteriőrje – fotó: aqb

Ennek a művészeti gyakorlatnak, amely hisz a festészet autonómiájában, az iskolázott szem kiindulópontja és célja is egyúttal, abban az értelemben, ahogyan például a híres bochumi művészettörténész, Max Imdahl beszél a sajátos „látó látásról”, azaz a tárgyfelismerést meghaladó optikai totalitásról.

Ezt már olvastad?

Mit tanulhat egy művész a természettől?

Christa Bartesch ezzel a tradícióval a münsteri Képzőművészeti Akadémián ismerkedett meg, s még akkoriban hagyta el Münstert először Berlinért majd Budapestért, amikor a vesztfáliai város a tízévente megrendezett nagyszabású szoborkiállítással végleg feliratkozott a globális művészeti térképre.

A kiállításokkal tarkított műtermi munkának pedig először a Hajógyári Sziget adott otthont, majd immár egy évtizede az art quarter budapest fogadja be.

Christa Bartesch bonni kiállítása a festészetet tehát mint finom, önmagát rétegző, szabályozott, fátyolszerű színstruktúrát mutatja fel, mint az anyagba való meditatív elmerülést, amely a képek sajátos energikus karakteréről is számot ad.

A színek hosszadalmas és józan elemzésén alapul – Christa Bartesch festménye.

A művek egyrészt zárójelbe teszik a külvilágot, másrészt azzal a tapasztalattal is szolgának, hogy ezek a zárójelek sosem működnek teljes egészében: a felhőszerű színfoltokat erőteljes függőleges vonalak karcolják át, a kör alakú finom festékrétegek játékos sokszínűsége pedig néhány festmény esetében azt a hatást kelti a látogatóban, mintha a könnycseppek függönyén keresztül néznénk.

A korábban a monokróm festészettel foglalkozó, szerialitást és a transzparencia dilemmáit kutató művészeti gyakorlat újdonságát a rajzos elemek megjelenése jelenti. Az alkotó szerint a kiállítás azt a feszültséget óhajtja bemutatni, amely a színfoltok találkozásakor, átfedéseikben, összefolyásaikban alakul ki, vagyis azokat a pillanatokat, amelyeknek az optikai és vizuális küszöbélményeinket köszönhetjük.

Az art quarter budapest és a bonni Künstlerforum immár évekre visszanyúlóan működik együtt, amelyhez Budafok-Nagytétény és Bonn testvérvárosi kapcsolata is hozzájárul. A kulturális kooperáció következő lépése a Bonnban éppen Christa Bartesch egyéni kiállításának idején bemutatott új nemzetközi multimediális táncperformasz, a Bo Komplex és a T42 Dance Projects Fright, Fight, Flight című előadásának jövő májusi vendégszereplése lesz az aqb-ben.