• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
kamara.hu Zene Címlap

Várjon Dénes: „A népszerűség és a minőség nem egymást kizáró fogalmak.”

Szerző: Wagner Sára2018. november 12.
Facebook Twitter E-mail
Várjon Dénes - fotó: Kondella Misi

Nemrég olvashatták Simon Izabellával készített interjúnkat. Ezúttal a kamara.hu másik művészeti vezetőjét, Várjon Dénest kérdeztük a mester‒tanítvány kapcsolatról, a klasszikus zene és a népszerűség kapcsolatáról, valamint Anda Gézáról.

– Mikor, hogyan válik le a tanítvány a mesteréről? Egyáltalán szükséges, lehetséges a leválás?

– Ez egy nagyon érdekes folyamat, amellyel kapcsolatban csak a saját élményeimet tudom elmesélni ‒ biztosan ez mindenkinél másképpen zajlik le. 15 éves koromtól kezdve hosszú éveken át rendszeresen foglalkoztak velem olyan óriási zenészek és tanáregyéniségek, mint Rados Ferenc és Kurtág György, majd kicsit később Schiff András. A zenéhez, a zeneszerzőkhöz, a hangszerhez való viszonyomat alapvetően meghatározta az a 10 év, amikor rendszeresen jártam hozzájuk. Ez egy életre szóló útravalót adott, és olyan belső igényrendszert állított fel, amely mindent meghatározott a későbbiekben. Eljön azonban az idő, amikor a rendszeres óráknak véget kell vetni, el kell kezdeni egyedül dolgozni és a saját utunkra lépni.

Simon Izabella és Várjon Dénes – fotó: Kondella Misi

A Mesterekkel eltöltött időt és élményeket a következő évtizedekben az ember számtalanszor feldolgozza, tovább élteti, újraértelmezi, és ahogy telnek az évek, a múltnak ez a szakasza egyre nagyobb jelentőséggel és értékkel bír számára. Egyébként azt gondolom, hogy egy zenész valahol örökké diák marad, hiszen örökké tanul. És néha annyira jó igazából is újra diákká válni. Az én életemben éppen most volt egy olyan szakasz, hogy újra játszottam Kurtág Györgynek.

– Ma sokféle szerepe van a zenének az ember életében, sokszor csak háttérzaj, csengőhang, vagy a populáris zenei fesztiválözönök „elvileg” kikapcsolódást szolgáltató dübörgése. A kamara.hu szelíden mutat tükröt, és lehetőséget teremt arra, hogy az életükben a zenét fontosnak tartó emberek irodalmi és zenei művek történeteiben és egymással való kapcsolataiban is elmélyüljenek. Milyen szerepe lehet ebben a káoszban, az eladási statisztikákra épülő zeneiparban a klasszikus zenének?

– Azt gondolom, hogy a populáris, felszínes szórakoztatással szemben pont az elmélyülés a szerepe. Az, hogy lehetőséget teremt arra, hogy elgondolkodjunk, újrafogalmazzunk dolgokat, új kérdéseket tegyünk fel és tükörbe nézzünk. A klasszikus zene, és ezen belül a kamarazene a közönségtől is egy aktív hozzáállást kíván. Ugyanakkor úgy érzem, aki belép ebbe a világba, rengeteg élménnyel gazdagodik ‒ és ezek nem „életidegen” élmények, hiszen a zene a saját nyelvén keresztül az élet jelenségeiről szól, azokra reflektál, és a legfontosabb kérdéseire keres válaszokat.

– A kamara.hu egyik ismérve, hogy felvállalja, bevállalja azt, hogy nem a zeneirodalom populáris repertoárjára épít, hanem mindig az adott témából kiindulva választja a műveket. Ebből a szempontból a Kamara.hu minden évada egyfajta hessei utópisztikus világképet tükröz, és tükörként képes érzékeltetni a zene lehetséges hanyatlását, a fogyasztói társadalom lehetséges igénytelenségét, türelmetlenségét, figyelmetlenségét.

– Nem az a célunk, hogy utópisztikusak legyünk, és végül is úgy gondolom, hogy a hessei Üveggyöngyjáték végkicsengése sem ez. Számunkra a kamara.hu programjának összeállítása már önmagában egy rendkívül élményszerű, a szó legszebb és legkomolyabb értelmében vett szórakoztató játék, azt is mondhatnám, hogy üveggyöngyjàték.

Simon Izabella és Várjon Dénes – fotó: Kondella Misi

Ami igazán fontos, hogy nem csak zenei szempontok alapján keresgélünk, hanem, mivel a téma mindig egy nagyszabású regény címe, a zenét egy komplex kontextusba, összefüggésrendszerbe próbáljuk elhelyezni, ahol a társművészetek is nagy hangsúllyal vannak jelen. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy csak ritkaságok szerepelnek programjainkon és a zeneirodalom úgynevezett „sláger” műveit kerülnénk. A népszerűség és a minőség nem egymást kizáró fogalmak. Ugyanakkor egy ilyen jellegű rendezvény, mint a kamara.hu, szembehelyezkedik azzal az úgynevezett „sztárszemlélettel”, ahol az előadó személye, népszerűsége fontosabb az előadott műveknél és a zeneszerzőknél. Mi egyértelműen másra törekszünk, és az adott téma még hangsúlyosabb lehetőséget nyújt ennek az útnak a bejárására.

– Kibontanád, hogy miért nevezed reneszánsz figurának Heinz Holligert?

– Tulajdonképpen a sokoldalúságára céloztam evvel. Számomra Heinz Holliger egyfajta polihisztor. Mint zenész is hihetetlen sokoldalú: fantasztikus zeneszerző, karmester, minden idők egyik legnagyobb oboistája és remekül zongorázik is. Egyszerre alkotó és előadóművész és ez egy fantasztikus egységben van nála jelen. Ezen kívül végtelenül tájékozott, rengeteget olvas, a társművészetekben járatos ‒ alig találkoztam olyan emberrel, aki annyi zenét ismer, belülről élményszinten tud, mint Ő. Az már csak ráadás, hogy megőrizte azt a képességét, hogy szinte gyermeki kíváncsisággal és játékossággal tud rácsodálkozni az élet jelenségeire.

Várjon Dénes forrás: Concerto Budapest

– 1991-ben első díjat kaptál az Anda Géza Zongoraversenyen, mely elmondásod szerint nagyban befolyásolta a pályád indulását. Anda Géza szellemisége hogyan kapcsolódhat Az üveggyöngyjátékhoz?

– Anda Gézát sajnos nem ismertem, de a családját nagyon jól. Izabellával sok időt töltöttünk otthonában, gyakoroltunk, próbáltunk stúdiójában, megismertük azt a légkört, amelyben dolgozott, amely körülvette. Felesége Hortense Anda ‒ az Anda verseny megálmodója, létrehozója, szellemi-lelki motorja volt ‒, aki édesapja révén az egyik legnagyobb privát festészeti gyűjteményt birtokolta. A stúdió falát ‒ ahol Anda koncertjeire készült ‒ többek között Gauguin, van Gogh és Canaletto csodálatos festményei díszítették. A zeneszoba egyben egy egészen fantasztikus könyvtár is volt, a világirodalom nagy alkotásai csodálatos bőrkötésben sorakoztak a polcon. Andát ebben az értelemben érzem „üveggyöngyjátékosnak”, hiszen a zenét mindig egy tág összefüggésrendszerben figyelte, folyamatos élő kapcsolatban volt Ő is a társművészetekkel. Hozzáteszem, ahogy beléptünk ebbe a birodalomba, tulajdonképpen egy „utópisztikus” világ fogadott minket, de micsoda világ. Nem mindig volt könnyű visszatérni a „realitásba”.

A kamara.hu november 15. és 18. között kerül megrendezésre a Zeneakadémián. A további részletekért keresd tematikus blogunkat.

interjú várjon dénes kamara kamara.hu 2018 hermann hesse heinz holliger
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésKodály Psalmus Hungaricusa zárta az Operaház New York-i turnéját
Következő bejegyzés A fiatal tehetségek ünnepe – Indul a Rising Stars Fesztivál a Müpában

Ajánlott Bejegyzések

Intermezzo

Elhunyt Ábrahám Mariann

2023. január 31.2 perc olvasás
Erdély blog

Folytatódik a Sepsiszentgyörgyi Üveghang Akadémia

2023. január 31.2 perc olvasás
Gurubi Ágnes - fotó: Bazánth Ivola
Így írunk mi

Így írunk mi – Új blog indul a Papagenón

2023. január 31.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.