• Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
PAPAGENO.HU
SHOP
PRESTO
PLAY
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • FSZEK Zenei Gyűjtemény
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • LFKZ 60
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Táncművészet felsőfokon
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Verdi-dosszié
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
PAPAGENO.HU
SHOP
PLAY
PRESTO
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
kamara.hu Zene Címlap

„A nagy utolsók” – Steven Isserlis a kamara.hu zeneszerzőiről

Szerző: Wagner Sára2018. október 24.
Facebook Twitter E-mail
Steven Isserlis - forrás: Concerto Budapest

Az alábbi bejegyzésben, mely továbbra is Simon Izabella idézeteit követi, fontos szerepet kapnak Steven Isserlis könyvei is, akinek a kamara.hu gyermekeknek szóló előadása, az Aranyhúrocska és a három cselló szövegét is köszönhetjük. 

A könyvben szereplő renddel kapcsolatban a fantáziánkban megjelent a szabadkőművesség, mégpedig az Esz-dúr formájában, amely Mozart idejében a szabadkőművesség hangnemévé vált.

Érdekes, hogy Mozart 1785-ben annak a páholynak vált tagjává (Zur Neugekrönten Hoffnung), amelyhez Esterházy Miklós is csatlakozott, aki Beethoven mesterének, Haydnnek volt pártfogója. Haydn egy alkalommal így fordult Leopold Mozarthoz: „Az ön fiánál nem ismerek nagyobb zeneszerzőt, sem hírből, sem személyesen.”- „Igencsak nagy dicséret egy másik muzsikus zsenitől” ‒ fűzi hozzá az idézetet papírra vető Isserlis.

A szabadkőműves számmisztika bonyolult rendszerében a hármas központi számát az Esz-dúr három „b” előjegyzése szimbolizálja, mely programunkban Mozart és Schumann Esz-dúr zongoranégyeseiben tükröződik.

A kamara.hu/5 műsorában szerepel Schubert Esz-dúr Notturnója is, mely darab 2015-ben is felcsendült a fesztivál Elsők és utolsók címet viselő évadában. Az akkori műsorfüzet az alábbi sorokat fogalmazza meg: „Az A-dúr hangnem Mozartnál rendszerint a boldog szerelemmel kapcsolódik össze […] ezt a jellegzetesen mozarti hangot a később érkező zeneszerzők közül talán csak Schubert tudja újra megszólaltatni. Az Esz-dúr notturno mámorító álomhangzásából nehezünkre esik felébredni.”

Megjelent Simon Izabella és Várjon Dénes első közös lemeze

Isserlis a Schubert-fejezetben pedig arra tér ki, hogy „bármilyen hihetetlen, de Schubert szinte autodidakta volt. A konvinktusban tanult ugyan zeneszerzést a híres Salieritől (akit Miloš Forman Amadeus című filmje úgy ábrázolt mint Mozart halálos és féltékeny ellenfelét), ám ezek az órák nem lehettek túl gyakoriak.” Schubert a D 897-es jegyzékszámú zongoratrióját utolsó éveiben írta, ahogy a D 929-es Esz-dúr és a D 898-as B-dúr zongoratriókat is ‒ utóbbival kapcsolatban létezik egy sejtés, miszerint eredetileg a Notturno e mű lassú tételének készült. Ez a feltételezés a Florestan Trio Schubert-lemezének leírásában is szerepel, mely triónak az az Anthony Marwood a hegedűse, aki idén fellép a kamara.hu-n is.

A fesztiválon több alkotó életművének legjelentősebb, illetve utolsó műve jelenik meg – ilyen Hesse regénye is. Franz Schubert halála előtti évében komponálta a Notturnót, amely annak ellenére, hogy ritkán játsszák, igen jelentős darab.

A darabok komponálásának idején halt meg Beethoven (1827), egy évvel később Schubert. Egy Gramophone-cikk arról is  beszámol, hogy Schubert alkotómunkájára az is hathatott, hogy Beethoven számára az Esz-dúr volt a kulcs a heroikusság kifejezéséhez. Schubert a visszaemlékezések szerint rajongott Beethovenért, de azt nem tudjuk, hogy személyesen találkoztak-e. Isserlis ezzel kapcsolatban így ír (nem csak) gyerekeknek szóló, Miért hordott póthajat Haydn hajdanán c. kötetében: „Schubert és Beethoven könnyen összefuthatott egymással az utcán, valamelyik fogadóban, zeneműboltban, vagy akárhol máshol. De vajon valóban találkoztak? […] A zenetörténészek a mai napig vitatják.” Schubertnél maradva, és felvezetve Schumann fiktív társaságát, a csellista arra is kitér, hogy a zeneszerző a Bildung (művelődés) Kör tagja volt, nem is beszélve egy irodalmi társaságbeli tagságáról, „ahol a tagok nagyszerű könyvekből olvastak fel egymásnak.” 

Schumannhoz vezetett utunk a regényben szereplő rend kapcsán is, mégpedig az általa kitalált képzeletbeli Dávid‒szövetséghez, amely a zenei nyárspolgárok ellen szólt.

Robert Schumann és a Dávid-szövetség címmel rendezték meg 2013-ban a Budapesti Kamarakoncerteket, szintén Simon Izabella és Várjon Dénes szervezésében. Az első este műsorában szerepelt Schumann Esz-dúr zongoranégyese, melyet a kamara.hu/4 programja jegyez.

Hesse Svájcban írta Az üveggyöngyjátékot. E helyszín is egyik vonulata a fesztiválnak, így idén sok svájci művészt hívtunk, például Heinz Holligert, akire mesterünkként is tekintünk. Bartók Divertimentója is Svájcban született Paul Sacher karmester rendelésére, ráadásul Az üveggyöngyjátékkal nagyjából egyidőben. A zeneszerzők utolsó műveinek vonalába tartozik Schubert óriási dalciklusa, a Schwanengesang, valamint Debussy Szonátája fuvolára, brácsára és hárfára.

Zárásként csatoljunk még vissza egy gondolat erejéig az első részben jegyzett szinesztéziához is. Bartókról 1911-ben Berényi Róbert a Nyugat hasábjain a következőket fogalmazta meg: „úgy áll előtte a hangok összessége, mint festő előtt a színeké: (a látható természet); úgy hall ki abból hangokat, mint festő a nézett természetből meglát színeket.” Bartók műve a fesztivál első napján csendül fel.

mozart beethoven simon izabella steven isserlis kamara.hu hermann hesse
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésPrimadonnák nyomában – Ma ünnepeljük a magyar operett napját
Következő bejegyzés „Nemcsak egy zseniális hegedűművész, de nagylelkű ember is volt” – David Ojsztrahra emlékezünk

Ajánlott Bejegyzések

Intermezzo

Tandori Dezső és Kurtág György találkozásairól nyílik kiállítás Szegeden

2023. március 22.2 perc olvasás
Intermezzo

Akinek nem tudod nem dúdolni a dallamait – Sir Andrew Lloyd Webber 75 éves

2023. március 22.4 perc olvasás
Mária Magdolna-torony - fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
Kataliszt

Különleges zenei történet kapcsolódik a középkori Mária Magdolna-templomhoz

2023. március 22.5 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Promóció

Tavaszváró – Közös koncertet ad Reenat Pinchas és Hsin-Ni Liu

Lakatos György Promóció

Zeneszerzőként debütál Lakatos György a Festetics Palotában

Promóció

Csippanástól a szimfonikus szvitig – A videójáték-zene meghökkentő története – I.

Jelenet a Sivatag című filmből Promóció

A filmművészet áll az idei Észt Hét fókuszában

Micheller Myrtill Promóció

A Katona József Színházban mutatja be új lemezét Micheller Myrtill

Fischl Mónika és Ninh Duc Hoang Long | Fotó: Mahunka Balázs Promóció

Ninh Duc Hoang Long: „A gondviselés hozta úgy, hogy énekelhetem Webber Requiemjét”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.