Papageno Radio
Intermezzo Ünnepeljük a magyar operettet!

Ünnepeljük a magyar operettet!

A Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján ünnepeljük a magyar operettet a kulturális tárca védnökségével. 

Siófokon, közel az állomáshoz, az egykori Vasúti korzón áll az az emeletes ház, amelyben Kálmán Imre született és gyerekeskedett. Az utca 1955 óta az ő nevét viseli, szülőháza pedig emlékmúzeum.

Ide kapcsolódik:
Itt született Kálmán Imre

Ausztria működő kávéházai közül a Café Ramsauer a legkorábbi alapítású. 1826-ban nyílt meg. A színházhoz való közelsége miatt számos művész és a prominens személyiség járt ide, például Lehár Ferenc, aki mintegy négy évtizeden át töltötte nyarait rendszeresen Ischlben, Traun-parti villája ma emlékmúzeum, de sírját is itt látogathatjuk meg; vagy Kálmán Imre, akinek szintén volt villája Ischlben, s így törzsasztala a Ramsauerben.

Ide kapcsolódik:
A kávéház, ahol Strauss, Kálmán és Lehár is törzsvendég volt

A magyar operett sokszínűségét mutatják zeneszerzőportréink is.

Jacobi Viktor legnagyobb sikerei a Leányvásár és a Sybill, de a Broadway-re is komponált, pályáját különös módon törte ketté az I. világháború. Jacobi, Kálmán Imréhez és Szirmai Alberthez hasonlóan Koessler-tanítvány volt, úgy, mint Kodály, Bartók vagy Weiner…

Koessler János és tanítványai (ülős sor, balról jobbra: Jacobi Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor, álló sor, balról jobbra: Szirmai Albert, Kodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó – forrás: Fejezetek a Zeneakadémia történetéből / OSZK

Zerkovitz Béla, a korszakban nem szokatlan módon, a Műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, de a Nemzeti Zenedében is képzett zeneszerzővé avanzsált. Miközben a Magyar Államvasutak alkalmazottja volt, a Royal Orfeum háziszerzőjeként is működött. Dalainak kottái a legnépszerűbbek voltak az első világháború előtti Pesten.

Furcsa, rejtélyes, kalandos és tragikus életű ember, ritmus-villamossággal telített muzsikus, tétova tekintetű E. T. A. Hoffmann-regényalak – ilyen jelzőkkel illetik az Operettek könyve írói Ábrahám Pált, aki szintén a Zeneakadémián folytatott tanulmányokat, de a Kereskedelmi Akadémián szerzett ismereteiből élve tőzsdeügynökként és banki tisztviselőként dolgozott, emellett jazz-zenekarokra hangszerelt népszerű slágereket.

Eisemann Mihály szintén amolyan kettős életet élt: a gimnázium elvégzése után az egyetem jogi karára is, a Zeneakadémiára is beiratkozott, utóbbi intézményben Kodály, Weiner, Siklós, Koessler tanítványa volt. De az akadémiai diploma nem jelentett biztos megélhetést, ezért az élelmezési minisztériumban és bárzongoristaként is dolgozott. Igazi slágergyárosnak számított.

Ide kapcsolódik:
Az elfelejtett primadonna nyaralója

A 20. századi operettszínpadok két jeles primadonnájáról is írtunk portrét.

Honthy Hanna Operaház balettkarában kezdte tízévesen, de ez nem volt neki elég, ahogy balettmesterének mondta: nem akar közkatona lenni, és beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába. Ezt követően a Népoperába szerződött – és Hügel Hajnalkáról Hajnal Hajnalkára változtatta nevét. Első szerepe nem hozta meg a várt kiugrást, de ez nem vette el a kedvét. Énekórákon képezte magát, és bátor lépésként vidékre szerződött. Játszott Pozsonyban – már Honthy Hannaként -, Fiuméban, Szombathelyen, Debrecenben – ahol a városi színésznő-kedvencversenyben háromszor annyi szavazatot kap, mint a második helyezett -, majd jött a Király Színházban Kálmán Imre Bajadérja, és megtörtént az áttörés.

Ide kapcsolódik:
Honthy Hanna, a magyar operett nagyasszonya

Ki az, aki az operett műfajában aratott sikert, pedig operáról, Mozartról, Zerlináról, Blondéról ábrándozott ifjú koloratúrszopránként, később pedig a hazai színpadok egyik legismertebb primadonnája lett? A helyes válasz: Németh Marika, aki a Csárdáskirálynő Szilviáját és Cecíliáját is alakította.

Film Színház Muzsika portréjában 1977-ben így írtak róla:

Németh Marika nem azért primadonna, mert primadonnaszerepeket játszott és játszik, ő csakugyan az első hölgy, ha belép a színpadra, lehetnek körülötte még tucatnyian. Ez az első-hölgy-sugárzás nem érhető el kinevezéssel, ráfogással, még ráolvasással sem. Vagy van, vagy nincs. Ez: a személyiség, az egyéniség problémája. Németh Marikának nem probléma. Alighanem így született. És megtanult hozzá mindent, ami kell.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X