Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Primadonnák nyomában - Ma ünnepeljük a magyar operett napját

Primadonnák nyomában – Ma ünnepeljük a magyar operett napját

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján ünnepeljük a magyar operettet a kulturális tárca védnökségével. 

Siófokon, közel az állomáshoz, az egykori Vasúti korzón áll az az emeletes ház, amelyben Kálmán Imre született és gyerekeskedett. Az utca 1955 óta az ő nevét viseli, szülőháza pedig emlékmúzeum.

Ausztria működő kávéházai közül a Café Ramsauer a legkorábbi alapítású. 1826-ban nyílt meg. A színházhoz való közelsége miatt számos művész és a prominens személyiség járt ide, például Lehár Ferenc, aki mintegy négy évtizeden át töltötte nyarait rendszeresen Ischlben, Traun-parti villája ma emlékmúzeum, de sírját is itt látogathatjuk meg; vagy Kálmán Imre, akinek szintén volt villája Ischlben, s így törzsasztala a Ramsauerben.

Ide kapcsolódik:
Itt született Kálmán Imre

A magyar operett sokszínűségét mutatják zeneszerzőportréink is.

Jacobi Viktor legnagyobb sikerei a Leányvásár és a Sybill, de a Broadway-re is komponált, pályáját különös módon törte ketté az I. világháború. Jacobi, Kálmán Imréhez és Szirmai Alberthez hasonlóan Koessler-tanítvány volt, úgy, mint Kodály, Bartók vagy Weiner…

Ide kapcsolódik:
A kávéház, ahol Strauss, Kálmán és Lehár is törzsvendég volt

Zerkovitz Béla, a korszakban nem szokatlan módon, a Műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, de a Nemzeti Zenedében is képzett zeneszerzővé avanzsált. Miközben a Magyar Államvasutak alkalmazottja volt, a Royal Orfeum háziszerzőjeként is működött. Dalainak kottái a legnépszerűbbek voltak az első világháború előtti Pesten.

Koessler János és tanítványai (ülős sor, balról jobbra: Jacobi Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor, álló sor, balról jobbra: Szirmai Albert, Kodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó – forrás: Fejezetek a Zeneakadémia történetéből / OSZK

Furcsa, rejtélyes, kalandos és tragikus életű ember, ritmus-villamossággal telített muzsikus, tétova tekintetű E. T. A. Hoffmann-regényalak – ilyen jelzőkkel illetik az Operettek könyve írói Ábrahám Pált, aki szintén a Zeneakadémián folytatott tanulmányokat, de a Kereskedelmi Akadémián szerzett ismereteiből élve tőzsdeügynökként és banki tisztviselőként dolgozott, emellett jazz-zenekarokra hangszerelt népszerű slágereket.

Ide kapcsolódik:
Az elfelejtett primadonna nyaralója

Eisemann Mihály szintén amolyan kettős életet élt: a gimnázium elvégzése után az egyetem jogi karára is, a Zeneakadémiára is beiratkozott, utóbbi intézményben Kodály, Weiner, Siklós, Koessler tanítványa volt. De az akadémiai diploma nem jelentett biztos megélhetést, ezért az élelmezési minisztériumban és bárzongoristaként is dolgozott. Igazi slágergyárosnak számított.

A 20. századi operettszínpadok két jeles primadonnájáról is írtunk portrét.

Honthy Hanna Operaház balettkarában kezdte tízévesen, de ez nem volt neki elég, ahogy balettmesterének mondta: nem akar közkatona lenni, és beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába. Ezt követően a Népoperába szerződött – és Hügel Hajnalkáról Hajnal Hajnalkára változtatta nevét. Első szerepe nem hozta meg a várt kiugrást, de ez nem vette el a kedvét. Énekórákon képezte magát, és bátor lépésként vidékre szerződött. Játszott Pozsonyban – már Honthy Hannaként -, Fiuméban, Szombathelyen, Debrecenben – ahol a városi színésznő-kedvencversenyben háromszor annyi szavazatot kap, mint a második helyezett -, majd jött a Király Színházban Kálmán Imre Bajadérja, és megtörtént az áttörés.

Ide kapcsolódik:
Honthy Hanna, a magyar operett nagyasszonya

Ki az, aki az operett műfajában aratott sikert, pedig operáról, Mozartról, Zerlináról, Blondéról ábrándozott ifjú koloratúrszopránként, később pedig a hazai színpadok egyik legismertebb primadonnája lett? A helyes válasz: Németh Marika, aki a Csárdáskirálynő Szilviáját és Cecíliáját is alakította.

Film Színház Muzsika portréjában 1977-ben így írtak róla:

Németh Marika nem azért primadonna, mert primadonnaszerepeket játszott és játszik, ő csakugyan az első hölgy, ha belép a színpadra, lehetnek körülötte még tucatnyian. Ez az első-hölgy-sugárzás nem érhető el kinevezéssel, ráfogással, még ráolvasással sem. Vagy van, vagy nincs. Ez: a személyiség, az egyéniség problémája. Németh Marikának nem probléma. Alighanem így született. És megtanult hozzá mindent, ami kell.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X